Bereczki Ibolya - Cseri Miklós - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 27. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2015)
BOKONICS-KRAMLIK MÁRTA: A Fekete-Körös völgye az Erdély épületegyüttesben
„A magyarság s a jobb módú oláhság a tornácnak deszka- vagy falkerítést épít körülbelül egy méter magasságra, hogy az aprójószág ne jöhessen be a tornácra, az ilyen zárt tornácról kis verécén lehet az udvarra jutni.”30 Mint ahogy azt GYÖRFFY leírásaiból is tudjuk, már a múlt század elején általánosnak mondható volt a nyílt tornácok zárttá alakítása. A Köröstárkány 24. szám alatt lévő lakóháznál a megmaradó csonka tornác második és harmadik mezőjében a talpas szerkezetre mellvédet falaztak, és a második helyiség bejárata előtt a mellvédet kis lécajtóval szakították meg. A 3. helyiség előtt nem folytatódott a tornác, hanem az épület szélességét növelték meg, vagyis a lakószoba (kamra) a tornác síkjába ugrott elő. T üzelőberendezés A Fekete-Körös völgye átmeneti vidéket képez a keleti (erdélyi) háztípus és a középmagyar (alföldi) háztípus között. Ahogy időben a mához közeledünk, az alföldi hatás egyre jelentősebb. Az általunk bontott épület is az alföldi hatás erősödésének sorába illeszkedik, hiszen középső (2.) helyisége hátsó felében (a mestergerendán túl) egykor szabad kémény állt.31 A középső födémmezőben a korábban fölötte található szabadkémény lepadlásolása során szükségessé vált alsó tisztító ajtaját figyelhettük meg. A padlástérben megtaláltuk az egykori sövénykémény rekesztő gerenda fölötti indítógerendáját. A több réteg kék meszelés alatt erősen füstös falfelületet találtunk, mely szintén egybevág a szaI I. kép Az egykori kemence alatt megtalált cserépcsupor (VASS Erika felvétele, Köröstárkány, 2014.) 12. kép A csuporban egy ép tojást találtunk (VASS Erika felvétele, Köröstárkány, 2014.) badkéményes használati móddal. Az itt végzett falkutatás során egyértelmű nyomait találtuk egy egykori kemencének. „A két világháború közötti években elszaporodtak a nagyon lecsonkított kúp alakú, vagy teljesen lapos, hasáb alakú kemenceformák. A kemence fölött, a mestergerenda mögötti részen a mennyezet magasságában a régi házakban csonka gúla alakú lángfogó, régies nevén babura volt, melyet a téglaházak óta a faházakban is majd mindenütt felváltottak a sátoros vagy szabad kémények...”.32 Épületünk esetében a padlókutatási nyomok alapján csak a kemence meglétében lehetünk biztosak, mert a csatlakozó két falat a kemence elbontása után vályogtéglára cserélték, így azon nyomok nem maradhattak, vagyis a felépítményre nem tudunk következtetni. A ház egykori tulajdonosa, Gyulai Erzsébet (sz. Antal Erzsébet, szül. 1939.) 1954-ben költözött ebbe a házba, emlékei szerint akkor már nem volt meg a kemence. Az adatközlő visz- szaemlékezése alapján az ’50-es évek elején a pitvarban egy jancsi kályha állt, a hátsó lakószobában pedig csikó- tűzhely volt. Az I. és 2. helyiségben tüzelő kutatásokat is végeztünk. Az említett két helyiség között a fal erősen bolygatott, esetleges korábbi tüzelő kapcsolatra következtethetünk belőle. A második helyiségben a padlókutatás alkalmával az egykori kemence alatti rétegek feltárásakor egy kívül- belül mázas, virágmintás csuporra bukkantunk (Itsz. 2014. 40.2.). Érdekessége a leletnek, hogy a sértetlenül megtalált csupor fejjel lefelé fordítva került elő, benne egy ép tyúktojással. A helyiek máshonnan nem tudtak példát 30 GYÖRFFY István 1986. I 10. 31 Köröstárkány 226. szám alatt BÚZÁS Miklósnak meglévő szabadkéményt sikerült dokumentálnia - ezt a kéményt analógiában vissza tudjuk állítani 32 KÓS Károly 1976. 31-32. 43
