Bereczki Ibolya - Cseri Miklós - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 27. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2015)

BOKONICS-KRAMLIK MÁRTA: A Fekete-Körös völgye az Erdély épületegyüttesben

„A magyarság s a jobb módú oláhság a tornácnak deszka- vagy falkerítést épít körülbelül egy méter magas­ságra, hogy az aprójószág ne jöhessen be a tornácra, az ilyen zárt tornácról kis verécén lehet az udvarra jutni.”30 Mint ahogy azt GYÖRFFY leírásaiból is tudjuk, már a múlt század elején általánosnak mondható volt a nyílt tornácok zárttá alakítása. A Köröstárkány 24. szám alatt lévő lakóháznál a megmaradó csonka tornác második és harmadik mezőjében a talpas szerkezetre mellvédet falaztak, és a második helyiség bejárata előtt a mellvédet kis lécajtóval szakították meg. A 3. helyiség előtt nem folytatódott a tornác, hanem az épület szélességét növelték meg, vagyis a lakószoba (kamra) a tornác síkjába ugrott elő. T üzelőberendezés A Fekete-Körös völgye átmeneti vidéket képez a keleti (erdélyi) háztípus és a középmagyar (alföldi) ház­típus között. Ahogy időben a mához közeledünk, az alföldi hatás egyre jelentősebb. Az általunk bontott épü­let is az alföldi hatás erősödésének sorába illeszkedik, hiszen középső (2.) helyisége hátsó felében (a mesterge­rendán túl) egykor szabad kémény állt.31 A középső fö­démmezőben a korábban fölötte található szabadké­mény lepadlásolása során szükségessé vált alsó tisztító ajtaját figyelhettük meg. A padlástérben megtaláltuk az egykori sövénykémény rekesztő gerenda fölötti indító­gerendáját. A több réteg kék meszelés alatt erősen füs­tös falfelületet találtunk, mely szintén egybevág a sza­I I. kép Az egykori kemence alatt megtalált cserépcsupor (VASS Erika felvétele, Köröstárkány, 2014.) 12. kép A csuporban egy ép tojást találtunk (VASS Erika felvétele, Köröstárkány, 2014.) badkéményes használati móddal. Az itt végzett falkutatás során egyértelmű nyomait találtuk egy egykori kemen­cének. „A két világháború közötti években elszaporodtak a nagyon lecsonkított kúp alakú, vagy teljesen lapos, hasáb alakú kemenceformák. A kemence fölött, a mesterge­renda mögötti részen a mennyezet magasságában a régi házakban csonka gúla alakú lángfogó, régies nevén babu­ra volt, melyet a téglaházak óta a faházakban is majd min­denütt felváltottak a sátoros vagy szabad kémények...”.32 Épületünk esetében a padlókutatási nyomok alapján csak a kemence meglétében lehetünk biztosak, mert a csatla­kozó két falat a kemence elbontása után vályogtéglára cserélték, így azon nyomok nem maradhattak, vagyis a felépítményre nem tudunk következtetni. A ház egykori tulajdonosa, Gyulai Erzsébet (sz. Antal Erzsébet, szül. 1939.) 1954-ben költözött ebbe a házba, emlékei szerint akkor már nem volt meg a kemence. Az adatközlő visz- szaemlékezése alapján az ’50-es évek elején a pitvarban egy jancsi kályha állt, a hátsó lakószobában pedig csikó- tűzhely volt. Az I. és 2. helyiségben tüzelő kutatásokat is végeztünk. Az említett két helyiség között a fal erősen bolygatott, esetleges korábbi tüzelő kapcsolatra következtethetünk belőle. A második helyiségben a padlókutatás alkalmával az egykori kemence alatti rétegek feltárásakor egy kívül- belül mázas, virágmintás csuporra bukkantunk (Itsz. 2014. 40.2.). Érdekessége a leletnek, hogy a sértetlenül meg­talált csupor fejjel lefelé fordítva került elő, benne egy ép tyúktojással. A helyiek máshonnan nem tudtak példát 30 GYÖRFFY István 1986. I 10. 31 Köröstárkány 226. szám alatt BÚZÁS Miklósnak meglévő szabadkéményt sikerült dokumentálnia - ezt a kéményt analógiában vissza tudjuk állítani 32 KÓS Károly 1976. 31-32. 43

Next

/
Thumbnails
Contents