Bereczki Ibolya - Cseri Miklós - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 27. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2015)

BÚZÁS MIKLÓS-VASS ERIKA: Gyimes népi építészete és lakáskultúrája a Szabadtéri Néprajzi Múzeum felmérő táborának tükrében

53. kép. Napjainkban is sok házban találunk Csíksomlyóról származó zöld ágat, mely megvédi a „nagy időtől", vagyis a vihartól a házat. (VASS Erika felvétele, 2012.) 54. kép. Konyha részlete Gyimesfelsőlokon (VASS Erika felvétele, 2012.) tudják, épp mi történik Magyarországon, mint mi. A ro­mániai hírek viszont kevésbé jutnak el hozzájuk. A tele­vízióban sugárzott műsorok és reklámok hatással vannak a gyimesiek gondolkodására, gyakran az ott reklámozott termékek megszerzése válik céllá, míg a helyi hagyomá­nyos tárgyaktól könnyen megválnak, és azokat a falvakat járó felvásárlóknak, kereskedőknek adják el. Az utóbbi időben gyakran látni presztízstárgynak számító nagykép­ernyős televíziókat. Ezek helye nemcsak a szobában le­het, hanem a konyhában is, hiszen az otthon töltött idő nagy részében itt vannak a családtagok. A hűtőszekrények és a többnyire az 1990-es évektől elterjedő mélyhűtők, fagyasztóládák azért fontosak, mert a házilag levágott disznók húsát így tudják kisebb egysé­gekben lefagyasztani. Helyben rendszeresen nem lehet friss húst vásárolni, csak Csíkszeredában. „S ugye itt falun muszáj tartalékolni, mer nem városon élünk, hogy na, me­gyek és bevásárolok, vagy néztem Magyarországon is, hogy ott más. Voltunk a testvérközségben, nézem, hogy Kati fel­kel előttünk egy fél órával, ellép, bevásárol: félkész étel, ke­nyér, minden, hozza, rakja az asztalra, de itt nem lehet, itt nincs ilyesmi még, sajnos. ” A 2000-es években Csíkszeredában megnőtt a vá­sárlási lehetőségek száma. A gépkocsival rendelkező csa­ládok egy-egy Csíkszeredái út során gyakran betérnek a nagy áruházakba (pl. Kaufland, Lidi, Merkur), mert ott olcsóbban, szélesebb árukínálatból tudnak vásárolni, mint a helyi kis üzletekben. Az 1990-2000-es években sokan Nyugat-Európából behozott használt eszközöket árusító üzletekben vásá­roltak televíziót és egyéb háztartási gépeket. A konyhák­ban több helyen megfigyeltük, hogy az újabb elektromos készülékek (pl. kávéfőző, botmixer, kenyérpirító, habve­rő) dobozait a konyhaszekrény tetején állítják ki, hogy a belépők felé jelezzék a család jólétét. A fürdőszoba az 1990-2000-es években vált általá­nossá, de még mindig vannak olyan családok, akik anya­gi okok miatt nem tudták azt kialakítani. Itt kell kitérni a vezetékes vízrendszerre. A hagyományos víznyerési mód a kútból (és a patakból) való víznyerés volt. Az áram bevezetését követően egyes helyeken a kútból búvárszi­vattyúval jutottak vízhez, amivel már saját hálózatot hoz­tak létre. Az 1990-es években a vállalkozó kedvű csalá­dok számára nagy előrelépést jelentett a víz bevezetése. Ezt többnyire úgy oldották meg, hogy két-három család összefogott, és a hozzájuk legközelebbi, a háznál maga­sabb helyen lévő forrástól egyszerű gravitációs csőveze­tékkel vezették be a házakba a vizet. Ezek megbízható­an adnak vizet, automata mosógépet is rá lehet csatla­koztatni a rendszerre. Gyimesfelsőlokon pedig 2012- ben Görbepatakáról kiindulva víztisztítómű közbeiktatá­55. kép. Fürdőszoba Gyimesfelsőlokon fatüzelésű bojlerrel (VASS Erika felvétele, 2012.) I 29

Next

/
Thumbnails
Contents