Bereczki Ibolya - Cseri Miklós - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 27. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2015)
BÚZÁS MIKLÓS-VASS ERIKA: Gyimes népi építészete és lakáskultúrája a Szabadtéri Néprajzi Múzeum felmérő táborának tükrében
53. kép. Napjainkban is sok házban találunk Csíksomlyóról származó zöld ágat, mely megvédi a „nagy időtől", vagyis a vihartól a házat. (VASS Erika felvétele, 2012.) 54. kép. Konyha részlete Gyimesfelsőlokon (VASS Erika felvétele, 2012.) tudják, épp mi történik Magyarországon, mint mi. A romániai hírek viszont kevésbé jutnak el hozzájuk. A televízióban sugárzott műsorok és reklámok hatással vannak a gyimesiek gondolkodására, gyakran az ott reklámozott termékek megszerzése válik céllá, míg a helyi hagyományos tárgyaktól könnyen megválnak, és azokat a falvakat járó felvásárlóknak, kereskedőknek adják el. Az utóbbi időben gyakran látni presztízstárgynak számító nagyképernyős televíziókat. Ezek helye nemcsak a szobában lehet, hanem a konyhában is, hiszen az otthon töltött idő nagy részében itt vannak a családtagok. A hűtőszekrények és a többnyire az 1990-es évektől elterjedő mélyhűtők, fagyasztóládák azért fontosak, mert a házilag levágott disznók húsát így tudják kisebb egységekben lefagyasztani. Helyben rendszeresen nem lehet friss húst vásárolni, csak Csíkszeredában. „S ugye itt falun muszáj tartalékolni, mer nem városon élünk, hogy na, megyek és bevásárolok, vagy néztem Magyarországon is, hogy ott más. Voltunk a testvérközségben, nézem, hogy Kati felkel előttünk egy fél órával, ellép, bevásárol: félkész étel, kenyér, minden, hozza, rakja az asztalra, de itt nem lehet, itt nincs ilyesmi még, sajnos. ” A 2000-es években Csíkszeredában megnőtt a vásárlási lehetőségek száma. A gépkocsival rendelkező családok egy-egy Csíkszeredái út során gyakran betérnek a nagy áruházakba (pl. Kaufland, Lidi, Merkur), mert ott olcsóbban, szélesebb árukínálatból tudnak vásárolni, mint a helyi kis üzletekben. Az 1990-2000-es években sokan Nyugat-Európából behozott használt eszközöket árusító üzletekben vásároltak televíziót és egyéb háztartási gépeket. A konyhákban több helyen megfigyeltük, hogy az újabb elektromos készülékek (pl. kávéfőző, botmixer, kenyérpirító, habverő) dobozait a konyhaszekrény tetején állítják ki, hogy a belépők felé jelezzék a család jólétét. A fürdőszoba az 1990-2000-es években vált általánossá, de még mindig vannak olyan családok, akik anyagi okok miatt nem tudták azt kialakítani. Itt kell kitérni a vezetékes vízrendszerre. A hagyományos víznyerési mód a kútból (és a patakból) való víznyerés volt. Az áram bevezetését követően egyes helyeken a kútból búvárszivattyúval jutottak vízhez, amivel már saját hálózatot hoztak létre. Az 1990-es években a vállalkozó kedvű családok számára nagy előrelépést jelentett a víz bevezetése. Ezt többnyire úgy oldották meg, hogy két-három család összefogott, és a hozzájuk legközelebbi, a háznál magasabb helyen lévő forrástól egyszerű gravitációs csővezetékkel vezették be a házakba a vizet. Ezek megbízhatóan adnak vizet, automata mosógépet is rá lehet csatlakoztatni a rendszerre. Gyimesfelsőlokon pedig 2012- ben Görbepatakáról kiindulva víztisztítómű közbeiktatá55. kép. Fürdőszoba Gyimesfelsőlokon fatüzelésű bojlerrel (VASS Erika felvétele, 2012.) I 29
