Bereczki Ibolya - Cseri Miklós - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 27. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2015)
FAÁR TAMARA: Kis martfűi mozitörténet
ként rögzítették, hogy 1000 fő alatti településen moziüzemeltetési engedély nem adható ki. 1929-ben újabb technikai változás következett be: megjelent a hangosfilm. 1929. szeptember 20-án mutatták be a budapesti Forum filmszínházban az első hangosfilmet Az éneklő bolondot (The Singing Fool). A mozik igyekeztek megfelelni az új technikai követelményeknek, és modernizálták a gépeket. A szolnoki Nemzeti Mozgó 1930. március 17-én szünetelt, mivel e napon szerelték be a „hangosgépet”.19 1930-ra a 350 magyar moziból csaknem 100 volt alkalmas hangosfilmek vetítésére. Akik nem tudtak lépést tartani a technikai fejlődéssel, felhagytak a vállalkozással, így az 1930-as évek közepére a 35 mm-es hangosfilm bázisán kialakult a magyar mozihálózat stabil gerince20. Az 1930-as években a filmekben rejlő lehetőségek kiaknázása és a filmek propaganda célokra történő felhasználása Európa-szerte felerősödött. Az üzenet minél hatékonyabb célba juttatása a tömegek felé fordulást, ezzel együtt a piac által kevésbé preferált, rurális vidék mozihálózatba kapcsolását jelentette. A hálózat bővítésére kis tőkebefektetéssel bárki vállalkozhatott, a korábbi BM rendelet is enyhült21, és lehetővé tette keskenyfilmes vetítőhelyek létesítését olyan helyeken, amit más célra is használtak. így létesülhetett mozi például Ugodon (Veszprém m.) a Mészáros vendéglőben22. A keskenyfilmes vetítőkhöz használt 16 mm-es filmszalagot a Kodak gyár fejlesztette ki 1923-ban, eredetileg házi használatra, a 35 mm-es filmszalag olcsóbb változataként. Az 1930-as évek végétől a keskenyfilm segítségével jutott el a film az elzártabb településekre is. tottsága 1960-as évekre ugrásszerűen megnőtt. Budapest, Békés, Csongrád, Hajdú, Heves, Komárom, Szolnok és Tolna megyék ellátottsága 100%-os, míg a legkisebb ellátottságé megyékben (Baranya és Somogy) is a települések 84%-a rendelkezett mozival. A normálfilmes (35 mm-es) fix kialakítású technika a városi és a városiasodás magasabb szintjén lévő települések, míg a könnyen mozgatható keskenyfilmes (16 mm-es) rendszer a rurális területekre volt jellemző. A mozik gyors expanziójának szemléltetésére az alábbiakban Jász-Nagykun-Szolnok megyei statisztikai adatokat közlök a KSH megyei évkönyveinek és a kultúrstatisztika egyéb forrásainak felhasználásával. A mozik száma Jász-Nagykun-Szolnok megyében24 25 A mozik száma Jász-Nagykun-Szolnok megyében A Jász-Nagykun-Szolnok megyei mozihálózat alakulása25 Települések száma Normál mozival ellátott Keskeny mozival ellátott Normál és keskeny összesen Település Arány Település Arány Település Arány 1943 60 25 41,7% 18 30% 43 71,7% 1948 60 24 40% 23 38,3% 45* 75% I960 79 32 40.5% 79 100% 79 100% A szocialista korszak *Tiszaföldváron normál és keskenyfilmes mozi is működött A filmszakma 1948-as államosítása után a vidéki mozihálózat ugrásszerű fejlődésnek indult. A kultúrpolitikai cél világosan megkövetelte, hogy a filmkultúra az ország bármely pontján elérhető legyen a legelzártabb tanyavilágot is beleértve, ahogy ez az első ötéves tervben is szerepel: „A filmügyet a dolgozó nép nevelésének és szórakoztatásá nak szolgálatába kell állítani. Az ország minden községét el kell látni keskenyfilmvetítő-géppel vagy vándormozival, hogy a falu dolgozói is rendelkezzenek a kulturális nevelés e fontos eszközével23 24 25.” A teljes körű ellátottságra való törekvés a mennyiségi fejlesztést vonta maga után, a korábbi profit- orientált vállalkozásokból a piaci viszonyokra érzéketlen, tisztán ideológiai célt, a politikai nevelést szolgáló intézmények lettek. A szocialista állam helyárpolitikája a legszegényebb rétegek számára is lehetővé tette a rendszeres moziba járást. A vidéki, főként keskenyfilmes mozik létesítésének következtében a megyék mozival való elláA Jász-Nagykun-Szolnok megyei filmszínházak 1958. évi adatai területi részletezés szerint26 Járás Összes mozi Előadások száma Látogató (ezer) Egy előadásra jutó látogató (fő) Jászapáti 8 3288 459 140 Jászberényi 10 3237 429 133 Kunhegyesi 9 2931 460 157 Kunszentmártoni 15 4283 r5Ö7 118 Szolnoki 15 5281 657 124 Tiszafüredi 8 2109 253 120 Törökszentmi klósi II 2617 274 105 Város Jászberény 2 937 302 323 Karcag 2 806 213 264 Kisújszállás 1 497 148 297 Mezőtúr 3 1646 333 202 Szolnok 3 2546 687 270 T örökszentmiklós 3 914 217 237 Túrkeve 1 533 115 215 Vándormozi 1 593 93 157 ÖSSZESEN: 92 32.218 5147 160 19 BERTA Ferenc 2009. 530. 20 BORSOS Árpád 2009. 48. 21 II 1.001/1938 BM rendelet. Idézi: BORSOS Árpád 2009. 51. 22 SZNM-MNÉA-A-6687 23 1949. évi XXV törvény 24 Tömegkommunikációs adattár I. Budapest, 1975. 25 LAJTA Andor közlései és KSH adatok alapján közli: BORSOS Árpád 2009. 56-60. 26 Szolnok megye fontosabb statisztikai adatai (1958). KSH Szolnok Megyei Igazgatóság: Szolnok, 1959. 247
