Bereczki Ibolya - Cseri Miklós - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 27. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2015)
FAÁR TAMARA: Kis martfűi mozitörténet
Ahogy a statisztikai adatokból is kiolvasható a Jász- Nagykun-Szolnok megyei mozik 1960-ra elérték a teljes területi lefedettséget. Ez a megyei folyamat párhuzamosan haladt az országos tendenciákkal, hiszen az országos mozihálózat mérete is ekkor érte el csúcspontját. Az 1960-as évek végére azonban a hálózat túlfejlesztetté, a moziüzemeltetés sok aprófalvas településen gazdaságtalanná vált. 1958-ban elindult az adás a mozgóképközvetítés új médiumában is, a televízióban is. A televízió előfizetők száma rohamosan növekedett, 1960-ban a Magyar Televízió áttért a heti ötnapos műsorszolgáltatásra, így a televízió előfizetők komoly konkurenciát jelentettek a mozik számára. 1963-ra a mozihálózat üzemeltetése a kis, elzárt településeken gazdaságtalanná vált, a hatvanas évek bezárásai elsősorban a keskenyfilmes mozikat érintették. 1960 és 1985 között a mozihálózat csökkenése alig haladta meg a 15%-ot, 1985 és 1990 között azonban a felére csökkent. Ez az arány a keskenyfilmes vetítőhelyek megszűnéséből fakadt. A keskenyfilmes mozik száma 1995- ben 5 db volt, 1998-ra az összes ilyen mozi bezárt27. Forrás: KSH A martfűi mozi A martfűi mozi története is követi az országos tendenciát, igaz a mozi viszonylag későn, az 1940-es években nyílt meg a településen. Ennek oka, hogy Martfű területe az 1930-as években még jellegzetesen alföldi nagybirtok és tanyavilág volt, amely közigazgatásilag 1950-ig Tisza- földvárhoz tartozott. A település fejlődésében nagy jelentősége volt a Bata gyár betelepülésének és a cipőgyár alapításának. A jó közlekedési viszonyoknak, az olcsó munkaerőnek és a már meglévő téglagyárnak köszönhetően a zlíni központú Bata cipőgyártó cég I 940-ben alapított gyárat Martfűn CIKTA Rt. néven. A gyárban hamar megalakult a mozi, amely már az 1940-es évektől játszott, ahogy ezt a Tiszaföldvári Múzeum gyűjteményét gyarapító mozijegyek is bizonyítják. 118. sz. MJRIFÜI CIKI» RT. FILMSZIKHiZI írvényc* 118. szám l-SÖ Előadás napja Belépő-jegy ll-ik <)vrtr*y J Thojnnldvar l.kép. A CIKTA Rt. Filmszínházának belépőjegye, hátoldalán 1943. szeptember 8-i pecséttel. Tiszaföldvári Múzeum Isz. 201 1.21.01. Kiállítva a Martfűi Hely- és Ipartörténeti Gyűjteményben. (FAAR Tamara felvétele) A mozi nagy népszerűségnek örvendett, hiszen a cipőgyár a munkaerő szükségletét a környező falvakból beáramló, biztos megélhetés után vágyó fiatalok tömegével elégítette ki. Az 1940-50-es években a martfűi lakosok átlag életkora 32 év volt. Az agrárgyökerekkel bíró, de munkásként pályát kezdő fiatalok mentalitása más volt, mint a szüleiké, igen fogékonyak voltak az innovációra, köztük az új kulturális formák befogadására is. Az államosítással 1949-ben a CIKTA Rt. gyára Tisza Cipőgyárrá alakult. Az Üzemi Bizottság szükségesnek tartotta az üzemhez tartozó kultúrház létesítését, amelynek vezetőségét 1948-ban meg is választották. A kultúrház, amelynek keretében a mozi is működött kezdetben a gyár területén, a felvonulási épületben kapott helyett. Hamar „kinőtte” az épületet, a Művelődési Központ építésének igénye 1955-ben fogalmazódott meg, az építkezés 1958-ban kezdődött és három évig tartott. Az új művelődési házat 1961 -ben adták át, benne egy 600 férőhelyes színház- és moziteremmel. A moziban 35 mm-es vetítőgép működött. 2. kép. A martfűi Művelődési Ház korabeli képeslapon 3. kép. A martfűi Művelődési Ház 2014-ben (FAÁR Tamara felvétele) A martfűi mozit az 1980-as évek elején modernizálták, aminek egyik kiváltó oka az elhíresült EDDA koncert volt, amelynek végére az első öt széksor tönkrement. „ / 980. szeptember 9. kedd 20 óra. Aki ott volt a művelődési központban, az átélte, volt aki átvészelte, vagy túlélte. (...) A nézőtéren - főleg az első sorokban - extázisba esett tinik. 27 Közművelődési adatgyűjtemény. Statisztikai Időszaki Közlemények. KSH 1973. és Kulturális helyzetkép az 1990-es években. KSH 2001. 248
