Bereczki Ibolya - Cseri Miklós - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 27. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2015)
FAÁR TAMARA: Kis martfűi mozitörténet
származtak, nagy alaptőkével rendelkeztek és családi vállalkozásként járták az országot. A jó üzlet reményében kezdtek el vetíteni már meglévő mutatványuk mellett/ helyett. Ilyen mutatványos család volt a főként a déli megyéket járó Lifka Károlyné és Lifka Sándor, aki „o monarchia első mozgófénykép vállalata’’-ként hirdette magát, korábban viszont vándorpanoptikumot üzemeltetett10. Lif- káék 1906. november 30-án Szolnokon is jártak, ahogy ezt a szabadkai Városi Múzeumban őrzött vendégkönyv is bizonyítja". A mozgókép országos terjedését a kezdeti időszakban nehéz nyomon követni, hiszen erre vonatkozó statisztikai adatfelvétel csak 1927-től van. Az azonban megállapítható, hogy a vidéket járó vándormozisok az urbanizáció azon fokán lévő településeket célozták meg, amelynek egyrészt vasúti összeköttetése (a vándormozis, mutatványos infrastruktúra szállítása vasúton történt), másrészt fizetőképes kereslete volt, és ahol a polgári, kispolgári életvitel infrastruktúrája (színház, kaszinó, kávéház, szálloda, takarékpénztár) rendelkezésre állt12. Az állandó mozik kialakulása, terjedése Az állandó mozik kialakulásának elengedhetetlen feltétele, hogy a film mutatványból új művészeti ággá, a filmgyártás és forgalmazás iparrá váljon. A váltás 1908-ra datálható, amikor két fontos (technikai és intézményi) újításra került sor. A technika fejlődése eljutott arra a pontra, hogy a kezdeti 15 méteres filmhosszúság 300 méteresre nőtt. A 300 méter levetítése körülbelül 10 percig tartott, lehetővé téve hosszabb, komplexebb történetek bemutatását is13. A tekercshossz ezután néhány év alatt tovább duplázódott. Ez elősegítette mind a műfajok kialakulását, mind a filmművészet megszületését. Az állandó mozik kialakulásában a filmkölcsönzés intézményének megszületése ugyanilyen mérföldkőnek számított. I 908 előtt ugyanis a filmeket a mozis örökáron megvásárolta, majd addig vetítette, amíg el nem használódott vagy a közönség rá nem unt. A filmkölcsönzés rendszerének bevezetésével azonban lehetőség adódott filmek heti, vagy akár néhány napi kölcsönzésére is, amely lehetővé tette a műsor állandó megújítását. A kölcsönzésnek köszönhetően kialakult a mai napig érvényben lévő műsorhét, amely csütörtöktől szerdáig tartott. Szintén ekkor alakult ki az első-, másod- és harmadhetes mozik rendszere. Mindkét újítás elősegítette a mozihálózat kialakulását és az állandó mozik tömeges megjelenését. A mozikra vonatkozó első statisztikai adatokat a Magyar Statisztikai Évkönyv 1927-es száma1'1 tartalmazza (I. ábra). Eszerint 1926/27-ben 384 mozi volt az országban, amely közül 344 működött az adatfelvétel időpontjában, 40 szünetelt. Jász-Nagykun-Szolnok megyében a feltüntetett 20 mozi közül 17 működött, 3 szünetelt. Sajnos a községsoros statisztikák egészen az 1960-as évekig nem térnek ki a települések moziellátottságát mutató adatokra. Az 1920-as évekre vonatkozóan BORSOS Árpád a mozihálózat földrajzi elterjedését vizsgáló munkájában kiemeli, hogy míg az első világháború előtti időszakban a mozihálózat fejlődése a nyugat-európai trendekkel párhuzamosan halad, addig az 1920-as években először jelentős csökkenés, majd erőteljes expanzió következik be, elsősorban a nagyobb vidéki községekben. Lényeges különbség a korszak európai gyakorlatával ellentétben, hogy az új mozik nem erre a célra tervezett épületekben kaptak helyet, hanem egyéb célú létesítményekben15. A szolnoki Nemzeti Mozgó is az 1895-ben épült Nemzeti Szálló dísztermének átalakításával jött létre 1922-ben, ahogy az 1926-ban nyíló Milleniumi Mozgó is a Millenium MÁV műhelytelepi dísztermében kapott helyet16. Az állandó mozik megnyitásában fontos szerepe volt a villamos ításnak és a jó közlekedési kapcsolatoknak, amely a kópiaellátás szempontjából volt döntő fontosságú. Kunszent- márton 1923-ban, Tiszaföldvár 1926-ban jutott villamos- hálózathoz, amely után az első mozik is megnyíltak. A ti- szaföldvári Apolló Mozgó 350 férőhelyes volt, a vállalkozást Pantó Imre vezette, aki szerdán, szombaton és vasárnaponként átlagosan nyolc filmvetítést tartott17. Az 1920-as évek derekára egyre többen láttak fantáziát a mozi nyitásában, amelynek eredményként sok ideig- óráig üzemelő vállalkozás létesült. Éppen ezért 1928-ban a Belügyminisztérium rendeletben szabályozta mely településen hány moziengedély adható ki18. Legfőbb szabályMozik Egész éven Nyári szünetet Téli szünetet Megszakításokkal Férőhelyek ossz. működő szünetelt át játszó tart tart játszik száma Országos 384 344 40 204 138 30 12 1 14.172 j-N-SZ megye 20 17 3 11 7 1 1 6.824 I. ábra 10 BRENNER János 1993. 103. I I Városi Múzeum (Szabadka), Lifka-hagyaték. 12 BORSOS Árpád 2009.25. 13 MAGYAR Bálint 2003. 62-66. 14 Magyar Statisztikai Évkönyv 1927. Budapest: Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal, 1929. 15 BORSOS Árpád 2009. 30. 16 BERTA Ferenc 2009. 523-525. 17 SZABÓ István 2007. 158. 18 148.000/1928 BM rendelet 246
