Bereczki Ibolya - Cseri Miklós - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 27. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2015)
FAÁR TAMARA: Kis martfűi mozitörténet
Faár Tamara KIS MARTFŰI MOZITÖRTÉNET Az elmúlt évtizedekben, párhuzamosan az európai kutatási irányokkal, a hazai néprajztudományban is nő a jelenkor és a közelmúlt néprajzi kutatására fókuszáló program, a 20. századi életmódbeli változások kutatása, dokumentálása1. A tudományos feltárással párhuzamosan a jelentősebb európai szabadtéri múzeumok is elkészítették a 20. századi életmód bemutatásának koncepcióját. A Szabadtéri Néprajzi Múzeumban 2001 óta folyik alapkutatás1 2 a 20. századi épületegyüttes megvalósításával kapcsolatban, amelynek eredményeként 2003-ban a telepítési javaslat3, 2009-ben pedig a 20. századi falut bemutató épületegyüttes telepítési terve készült el. A kiválasztott épületek a típusterves lakóházak jellegzetes darabjai, de emellett hangsúlyos szerepet kapnak az olyan közösségi épületek is, mint a Klebelsberg-féle iskola, az Afész vegyesbolt, a cukrászüzem és presszó, vagy éppen a kultúr- házzal egybeépült mozi4. A mozi több mint egy évszázada meghatározó kulturális intézmény és szórakozási forma városon és falun egyaránt, kutatását azonban mind a film- történet, mind a néprajztudomány elhanyagolta. Átfogó művek elsősorban Budapest mozitörténetével kapcsolatban szültettek5, a vidéki mozikra vonatkozóan csupán lokális, az intézménytörténet tényeire fókuszáló munkák jelentek meg. Pedig a modern művészetek közül leghamarabb a film jutott el a magyar falvakba6, éppen ezért a mozikutatás és a moziba járás szokásának vizsgálata fontos adalékokkal szolgálhat a modernizáció és az akkultu- rációs folyamatok megértésében. Rávilágíthat az életmódbeli változások és a szabadidő eltöltésének megváltozott módjaira, és árnyaltabb képet adhat arról, hogyan, mikor és miért változott a hagyományosan kulturálisan is önellátó paraszti társadalom (tömeg)kultúrafogyasztóvá. Jelen tanulmányban arra vállalkozom, hogy a Jász-Nagykun- Szolnok megyei mozik (különös tekintettel a martfűi mozira) példáján keresztül adjak átfogó képet a mozik 20. századi felemelkedéséről és hanyatlásáráról7. A mozgókép megjelenése A mozi születésének dátumát a filmtörténet egységesen 1895. december 28-ára teszi. Ekkor tartották a Lu- miére-fivérek a párizsi Grand Café alagsorában első nyilvános vetítésüket fizető közönség előtt. A párizsi vetítés után néhány hónappal, 1896 áprilisában már a magyar közönség is megcsodálhatta az új találmányt a mai Operettszínház helyén álló Somossy-mulatóban8. Az 1896-os millenniumi kiállítás jó terepnek bizonyult az új találmány bemutatásában és népszerűsítésében: a városligeti Ősbuda- vára és a lágymányosi Konstantinápoly mutatványos-telepeken is láthatott a közönség mozgófényképeket. A kezdeti időszakban a mozi csak egy volt a számtalan mutatvány közül, művészeti értéket nem tulajdonítottak neki. Az első felvételek tartalma lényegtelen volt, a közönség csak a megmozdult képeket, a mozgás illúzióját csodálta. Sokan nem adtak pár évnél többet az új találmánynak, maguk a Lumiére-fivérek is csak I -2 évnyi hasznot reméltek a filmtől. A vetítőhelyek alkalmi vállalkozások voltak az állandósulás igénye nélkül. Vendéglátóhelyeken, kávéházakban, szórakoztató negyedekben tartottak vetítéseket, a vásári mutatványosok révén pedig az új mutatvány hamar eljutott a vidéki városokba is, köztük 1897-ben Szolnokra is. Két jól körülhatárolható foglalkoz ási csoport vetített a századelőn. A rendőrhatósági iratokból kiderül, hogy a legelső vetítéseket a kávésok tartották, a forgalom fellendülését várva az új attrakciótól. Az első magyar állandó mozi alapítója, Ungerleider Mór, aki a Kerepesi (Rákóczi) út 68. szám alatti Meteor nevű kávéházában működtette mozgóját, szintén kávés volt9. A kávés „mozisok” elsősorban Budapesthez köthetők, a vidéki lakossággal a mutatványosok ismertették meg a mozgók épeket. A kávésok ugyanis nem folytattak vándorló életmódot, ha a mutatvány már nem kecsegtetett nagyobb jövedelemmel, hamar túladtak a filmeken. Az első vándormozisok általában régebbi mutatványos-családokból 1 vö. CSERI Miklós-KÓSA László-T BERECZKI Ibolya (szerk.) 2000. és CSERI Miklós-SÁRI Zsolt (szerk.) 2009. 2 OTKA K62412. sz. ,,A falusi építészet, lakáskultúra és életmód átalakulása a 20. században", illetve OTKA K82103 „Rurális építészet, lakáskultúra és életmód a 20. században" projektek keretében. 3 SÁRI Zsolt 2003. 25. 4 CSERI Miklós-SÁRI Zsolt, 2010. 16-17. 5 vö. LAJTA Andor é.n., KELECSÉNYI László 2008. 6 VOIGT Vilmos 1978. 622. 7 Martfűi terepmunkámat az OTKA K82103 „Rurális építészet, lakáskultúra és életmód a 20. században" projekt keretében végeztem. Jelen tanulmány a „Múzeum születik” című martfűi konferencián elhangzott előadásom átdolgozott változata. 8 MAGYAR Bálint 2003. 29. 9 MAGYAR Bálint 2003. 39. 245
