Bereczki Ibolya - Cseri Miklós - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 27. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2015)
KISS NÓRA: „Ideális otthon Göcsej közepén” - Zalai MAORT-lakótelepek
Kiss Nóra „IDEÁLIS OTTHON GÖCSEJ KÖZEPÉN.” ZALAI MAORT-LAKÓTELEPEK A magyar kőolaj- és földgázipar az 1930-as években Magyarország egyik legelmaradottabb vidékén, Zala megyében született meg. A „bölcső” - Bázakerettye és Lovászi központtal - társadalmi, gazdasági és iparosítási szempontból is igen hátrányos térségnek számított, azonban a Magyar-Amerikai Olajipari Részvénytársaság (MAORT) tevékenysége rövid időn belül óriási fejlődést hozott a vidék és a megye, sőt az egész ország számára. Néprajzi kutatások - szorosan kapcsolódva a Szabadtéri Néprajzi múzeum kutatási programjához1- csak a legutóbbi években születtek a nagy jelentőségű változásokat hozó ágazat társadalom- és vidékfejlesztő hatásáról. A néprajzi kutatások szükségességére SÁRI Zsolt hívta fel a figyelmet.1 2 Egy amerikai olajipari vállalat, a Standard Oil Company of New Jersey európai leányvállalata, az European Gas and Electric Company (EUROGASCO) az 1930-as években kezdte meg az olajkutatásait a Dunántúlon. Az első kutatófúrások - Mihály, Inke és Görgeteg - csak szerényebb sikert hoztak, az ország ellátására elegendő olajmennyiség Budafapuszta határában, a PAPP Simon geológus által kijelölt B-2. jelű kúton tört fel 1937. november 21 -én. Ez volt a trianoni Magyarország első ipari mennyiséget adó olajkútja. 1938. július 15-én megalapították a Magyar- Amerikai Olajipari Részvénytársaságot. A magyar kőolajipar első központja Budafapuszta szomszédságába, Bázakerettyére települt. A vállalat geológiai kutatásait, olajtermelését és építkezéseit alapjaiban határozta meg a 2. világháború közeledése, majd az ezzel együtt járó hadiüzemi gazdálkodás. A gyorsan felfutó termelést tovább fokozta a lovászi olajmező 1940-ben és a pusztaszentlászlói olajmező 1941 -ben történt felfedezése. A MAORT-ot stratégiai fontossága miatt 1942-ben az állam kincstári használatba vette, ezért bevételeit nem vihette ki az országból, nyereségét itthon kellett befektetnie. Ennek nagy részét jóléti alapokra és szociális jellegű építkezésekre költötte, amelyek korábban elképzelhetetlen mértékű fellendülést hoztak Zala megye életébe. I. kép. A B-2. kút Bázakerettye határában 1937-ben (Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum adattára) 1 KOVÁCS Zsuzsa 2009. 191-21 I.; LEGEZA Borbála 2009. 213-227.; SÁRI Zsolt 2009. 38.; SZABÓ Anita 2005. 61-70. 2 SÁRI Zsolt 2003. 23. 225
