Bereczki Ibolya - Cseri Miklós - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 27. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2015)
KISS NÓRA: „Ideális otthon Göcsej közepén” - Zalai MAORT-lakótelepek
2. kép. Bázakerettye az 1930-as években (PAPP Simon felvétele, Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum adattára) Bérelt szobák Kezdetben az olajkutatás bizonytalansága miatt a MAORT nem kezdett nagy befektetéssel járó, kockázatos építkezéseket. Eleinte erre nem is volt szükség, hiszen a szükséges munkaerő többsége a környező falvak népe közül került ki.3 A jelentős építkezések csak a Bu- dafapuszta közelében lemélyített fúrások termelésének megindulása után kezdődtek. Az első években a fúrásokon dolgozó geológusok, mérnökök és fizikai munkások elsősorban a környező falvakban bérelt házaknál laktak. A távolabbi településekről, vagy a korábbi kutatófúrások helyszínéről - Mihályi (Sopron m.), Inke (Somogy m.), Görgeteg (Somogy m.) - érkező munkások lakhatásának megoldására kezdetben nem volt más lehetőség. Fontos szempont volt, hogy minél közelebb lakjanak a munkások a fúrások helyszínéhez, hiszen nem volt megoldott a munkába szállításuk, ezért gyalog vagy biciklivel jártak be dolgozni. Az amerikai szakemberek által megteremtett munkamorál is megkövetelte a munkafegyelmet és a pontos érkezést. A kerettyei központhoz legközelebb Lispeszentadorján- ban, Bázában, Lasztonyán béreltek lakásokat, szobákat. A mérnökök levelezési címe Lispére szólt, a köznyelvben ezért terjedt el a „lispei mező" elnevezés. A tulajdonosoknak fizetett - nem túl alacsony, havi 20-100 pengős - lakbér szállást és étkezést foglalt magába, a magasabb beosztású dolgozók számára pedig ezen 3 MOGIM 1941. évi jelentés 4 Z905 15. 96. felül a vállalat a takarításért is fizetett. Majerszky Béla és Paál János bányamérnökök számára Lispeszentadorján- ban, a Stern-ház tisztán tartására a 120 pengős lakbéren felül havi 20 pengőt fizettek. Arra is volt példa, hogy a MAORT rendbe hozatott egy lakást: például egy bázai ház felújítására 300 pengőt költöttek.3 A legtöbb bérelt lakás vagy szoba viszont sötét, nedves, penészes, sokszor még fűtetlen is volt. „Egy parasztházban laktunk a faluban. ßorzalmas volt. Egy telet úgy töltöttünk ott, hogy a szobában még kályha sem volt. A főfúrómesterrel együtt, Fehér Jóskával mentünk először oda, bementünk, kályha sem volt. Nehéz volt. Annyi dödöllét, tökös-mákos rétest és 3. kép. Lispeszentadorján 1938-ban (PAPP Simon felvétele, Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum adattára) 226
