Bereczki Ibolya - Cseri Miklós - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 27. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2015)
BALÁZS-LEGEZA BORBÁLA: „Hát abba’ az időbe lehetett boldogulni”. A kiszámítható megélhetés. Stratégiák a szocialista korszak magyarországi falvaiban
módját kipróbálta, de mindig foglalkozott vele valamilyen formában, és ez tart a mai napig is. „Vo/t, hogy négy anyadisznó, nekem is volt, hogy kettő, akkor volt, hogy eladtam a malacokat, volt, hogy itthon fogtam a malacokat, és meghizlaltam, akkor volt, hogy a malacokat adtam el, de itthon maradtak, hozták a tápot, ilyen bérhizlalás, mikor hogyan tudta az ember intézni a sorsát. ” A sertéshizlaláson kívül más jószággal nem foglalkozott eladási szinten, csak baromfit tartott saját használatra, és birkákat „hobbiból". A sertésekből azonban volt, hogy egyszerre negyvenet tartott, de „tíz az szinte állandó jelleggel, 8-10 darab, és akkor meghíztak, akkor leadtuk". A háztáji földön termelt kukorica közé még vetettek „köztesként” babot vagy tököt, ami szintén hozott még egy kis plusz pénzt - tehát minden apró lehetőséget igyekezett megragadni a gyarapodásra. Kőművesként volt több lehetősége is maszek munkákat vállalni, ami jól fizetett a tsz-beli fizetés, illetve a háztáji mellé. „Ha volt 11 forintom a tsz-be, így mondom, a 70-es évek elején, akkor ha a maszekba elmentem, ott meg kaptam 30 forintot." Később kapott is egy állásajánlatot, elhívták egy vállalkozásba kőművesként, de végül úgy döntött, hogy nem megy el a tsz-ből. Egyik oka az volt, hogy nem tetszettek neki a másik munkahely munkakörülményei, de másik indokként megnevezi a háztájizást is: „Lehet, azért is maradtam a tsz-be, mert én itthon mindig ezt, mindig szerettem így gazdálkodni, hát nem nagy tétel ez, kicsibe." „Hogy, ha elmentem volna vidékre, hát nem tudom, hogy jobban jártam volna, ezt nem tudom, mert nem mentem el, de akik elmentek, azok mind jobban kerestek, de viszont nem tudtak, amit én csináltam, ezt nem tudták. Tehát maszekolni, disznókkal foglalkozni, tehát ilyeneket nem tudtak." „Azok jobban le voltak kötve. Én meg még délben is hazaszaladtam, mert harangozták a delet, akkor ebédszünet, akkor hazajöttem I óráig.” A tsz-beli munkában tehát szerette azt, amit csinált, illetve a vele járó kis otthoni gazdaságot, jószágokat - a döntési szabadságot, hogy éppen mivel foglalkozik a saját maga szabta időben. Emiatt maradt végül ebben a kevesebb fizetéssel járó munkakörben, mert bár csak plusz munkával tudta kiegészíteni a fizetését, de ezt szerette jobban csinálni. „Többletmunkával, többletmunkával, de valószínű, hogy behoztuk mink azt, hogy itthon voltunk. ” Két lányának a családját ma is tudja segíteni, többnyire az otthoni kis gazdaságból, az egy-két disznóból, amit még vágnak, a ház körüli veteményből, illetve a zártkertjükből.85 3. NYJ - az állami gazdaságban ágazatvezető, kiterjedt otthoni gazdasággal - „este 9-ig ami belefért, . ..amit el tudsz képzelni" Mezőgazdasági technikusi végzettséggel került fiatal korában az állami gazdasághoz, és ott is maradt nyugdíjazásáig. A rendszerváltáskor pedig néhány kollegájával megvásárolták az állami gazdaságot, ami kft-ként ma is működik (ő már nyugdíjba vonult). A főállása mellett mindig kiterjedt otthoni gazdaságot művelt: „Ez annyit jelentett, hogy letettem a lantot fél 4-kor vagy 5-kor, akkor fölvettem a másikat, és akkor este 9-ig ami belefért. Mondom, paradicsom, paprika, uborka, sárgarépa, amit el tudsz képzelni, termeszthető, ez olyan 1000 ölön, 1200 ölön, mikor hogyan.” A kisebb, dirib-darab földjei mellett (amik többnyire a zártkertekből tevődtek össze) még mindig tartott átlagosan 50 hízót bértartásban, amit a Paksi Állami Gazdaságnak hizlalt (ennek az egyik ágazata volt a Gerjeni Állami Gazdaság is 1972-től), ami mellé még nevelt sajátot is. „elhoztam 50 malacot, ő adta a takarmányt, és a többi az az én dolgom volt. És akkor a többi az én dolgom volt, tehát a munka, meg a dolog, és akkor ha nem etettem bele a takarmányt, mert általában az az igazság, hogy úgy volt, hogy az 50 mellett még meghízott sajátom 4-5. És akkor gondold el, az már eleve az haszon volt, és plusz haszon volt, amit még kaptam a kilókra. ” A hizlalás mellett még általában tartott nyolc anyakocát, aminek a malacait pedig a piacokra hordta eladni, többnyire Tolnára. így a fizetése mellett az otthoni gazdaságával együtt olyan szintre tudta hozni a családja anyagi helyzetét, hogy a házuk építésekor sem kellett hitelt felvennie: először a szüleivel éltek közös házban, elválasztott részben, majd 15 évvel később, mikor építkezni kezdtek, addigra már félre tudtak tenni annyit, hogy nem volt szükség kölcsönre. Két gyermeket neveltek fel, akik főiskolát végeztek, gyakran jártak nyaralni, külföldön is voltak többször a családdal. Autót már az esküvői pénzükből igényeltek, és onnantól kezdve mindig tartottak járművet. Valószínűsíthető tehát, hogy jómódban tudta tartani a családját, és nem riadt vissza sosem a plusz munkától: háztáji gazdaságában hizlalásban és zöldségtermesztésben is a maximumot vállalta, amit csak el tudott végezni az erejéből és az idejéből. Vállalkozó szelleműnek mondhatjuk őt, hiszen az előző rendszerben is meglátta mindig a legmegfelelőbb lehetőségeket, amiket maximálisan megragadott, és azokba fektette az energiáját. Napjainkban is megmutatkozik vállalkozói érzéke: a rendszerváltás után az állami gazdaság földjeiből megalakított kft- nek résztulajdonosa, emellett pedig saját földje is sok van, amire nagy gonddal ügyel, és igyekszik gyarapítani, mert szerinte a föld egyre nagyobb érték ma is. A földjeit megművelteti a kft-vel, de a termésre maga keres vevőket, felkutatva a legkedvezőbb ajánlatokat.86 Milota I. AJ - tsz-középvezető - „Annyira nekünk családon belül nem ment a háztáji, mert ugye ahhoz idő kellett. ” A férfi a tsz-ben a kertészeti részleg vezetője volt, a felesége pedig a tanácsházán dolgozott irodai dolgozó85 Az interjú-részletek a BS-sel készített interjúból származnak. Gerjen, 2012. 86 Az idézetek az NYJ-vel készített interjúból származnak. Gerjen, 2012. 215
