Bereczki Ibolya - Cseri Miklós - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 27. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2015)

BALÁZS-LEGEZA BORBÁLA: „Hát abba’ az időbe lehetett boldogulni”. A kiszámítható megélhetés. Stratégiák a szocialista korszak magyarországi falvaiban

Dudaron a bányából való megélhetésből élőkön kívül voltak olyanok, akik nem szakadtak el teljesen a mező- gazdaságtól sem, ún. kétlaki életmódot éltek, és megmaradt a mezőgazdasági tevékenység is a kötött ipari munkaidő mellett. Az országban számos ipari településen ez a kétlakiság sokszor konfliktusokhoz vezetett a falusiak és a betelepülő munkáscsaládok között80, de Dudaron erre nem nagyon volt példa. Itt szépen kiegészítette egymást a két igény, a kétféle életmód: a munkáscsaládok a falusi kistermelőktől vásárolták meg a megtermelt élelmiszert. „A bányászoknak volt pénze, aztán amit mi megtermeltünk, megvették. (...) Tehát a parasztgazdálkodók, akik voltak, azok annyival előnyösebb helyzetbe’ voltak, hogy jött a bányász, (...) és a kukoricát meg a krumplit el tudta adni.’’81 82 Az eredetileg is dudari származású bányászcsaládok közül voltak többen is, akik foglalkoztak mezőgazdasági tevékenységgel, például eljártak a tsz-be napszámba, vagy részesbe dolgozni (a megművelt, gondozott földért részesedést kaptak a termésből). „Aztán mikor már nagyobbak voltak [a gyerekek], akkor kezdett a tsz, ahogy mondtam, részibe kiadni, aztán akkor már vállaltunk. De úgy, hogy vittem a három gyereket, az ebédet, az uram meg jött a bányábul oda segíteni. "8I

Egyéni stratégiák, példák Gerjen

I. BL - Termelőszövetkezeti főállattenyésztő, komoly háztáji gazdasággal - „volt, hogy két vagy három turnust is végigcsináltunk egy évben. ”

A családjukban a férfi az állami gazdaságban kapott állást 1970-ben, és ott lett a szarmasmarha telep vezetője. 1975-ben átszegődött a tsz-hez főállattenyésztőnek (jobb fizetést kapott: „Hát várjunk, 2700 forint volt neked a gazdaságban, mielőtt eljöttél, és 3900 lett.”), és onnan is ment nyugdíjba 2007-ben (ekkor már kft-ként működött a korábbi tsz).

A férfi mellett a nő is dolgozott a takarékszövetkezetnél, tehát két fizetést vittek haza. Emellett igen kiterjedt családi, háztáji gazdaságot működtettek, mely jelentősen emelte a háztartás bevételeit. Fóliával, zöldségtermesztéssel nem nagyon foglalkozott akkoriban senki a faluban, így amikor ők belevágtak, „Nem tudtunk annyit termelni, amit nem lehetett volna eladni." 300 négyzet- méteres fóliasátorban termesztették a zöldséget, amit hordtak a környékbeli települések piacaira (Tolnára, Fadd- ra, Paksra), vagy a falun belül adtak el: „Tehát a napközitől kezdve, a boltba, mindenhova vittük az árut. ” Emellett baromfi-tartással sem nagyon foglalkozott senki a faluban eladásra, úgyhogy vettek egy koppasztó gépet, ami naponta 2-300 csirkét is megpucolt. így nagy mennyiségben kezdték árulni a falubeliek között: „akkor íratták, hogy kell 10 darab, kell 20 darab, tehát lemértük, mennyi kilója, megmértük, ennyit fizetnek, és akkor fizettek 10 forintot, 20 forintot, és nem tudom mennyit, a pucolásért, és akkor lepucoltuk, és úgy vitték el. ” ,Yolt olyan, hogy előneveltünk, vettünk 400 csirkét, kettőt eladtunk, 200-at előnevelve, 200-at fölhizlaltunk, aztán volt, hogy két vagy három turnust is végigcsináltunk egy évben.” Ezek mellett pedig a legelterjedtebb formát, a sertéshizlalást is művelték, átlagosan 20 hízót egy évben, de „Vo/t olyan év, hogy mit tudom én, 50-60 sertést adtam le én is. Tehát úgy, hogy az előző évről áthúzódott, meg az az évi hizlalás, úgyhogy 50- 60 sertést is adtam le egy év alatt.

így a nagyméretű háztáji-gazdaságuk révén befolyt plusz jövedelemből tudtak megépíteni egy kétszintes házat, amihez bár hitelt vettek fel, de a rendszerváltáskor felajánlott hitel-segítség (miszerint ha a hátralévő összeg felét egy összegben kifizetik, akkor a másik felét elengedik) összegét is a háztáji gazdaságukból tudták kifizetni. „Sikerült kifízetni. Sikerült. Addig disznóztunk, hogy, na jó, hát egy csirkeállományból is jött ám annyi, hogy akkor lehetett. ”83 84 Viszonylagos jólétben éltek, két gyermeküket iskoláztatták, 1979-től kezdve folyamatosan volt autójuk, amit néhány évente cserélgettek (a korszak lehetőségeihez mérten).

Annak ellenére, hogy a család férfi tagja magas fizetéssel járó vezető beosztásban dolgozott, mégis minden fennmaradó energiájukat a háztáji gazdaságba fektették, és igen komoly, széleskörű tevékenységet folytattak. Előfordult olyan példa is Gerjenben (éppen BL azonos szintű beosztásban dolgozó munkatársa, a tsz növény- termesztésért felelős főagronómusa), aki éppen amiatt, mert komoly beosztásban, irodán dolgozott, nem foglalkozott otthoni gazdasággal: „nekem már annyira nem fért bele. hogy reggel otthon disznyózzak, ganyézzak, mindent, és jöjjek, egy órával, fél órával később mit tudom én, öltönynyakkendőben menjek tárgyalni a minisztériumba. "S4

2. BS - tsz-dolgozó - „Az első fizetésemen én már malacokat vettem. ”

Kőműves végzettségének megfelelő munkakörbe vették fel fiatal korában a tsz-hez: a termelőszövetkezet épületeit kellett felépíteni, majd a későbbiekben javítgatni, karbantartani. Ez azonban egy idő után nem töltötte ki a munkaidőt, így fokozatosan a nagyüzemnek szinte minden területén megfordult pályafutása alatt.

Otthon már a kezdetektől tartott jószágokat a háztájiban, sőt, „az első fizetésemen én már malacokat vettem". „900 forint, még azt is tudom, 900 forintér' vettem darabját, 1800, és csak 1440-et kerestem egy hónapba’, még ki se tudtam neki fizetni." A háztáji jószágtartásnak sokféle

80 Lásd erről: HORVÁTH Réka 2003., KOVÁCS Zsuzsa 2009., LEGEZA Borbála 2009.

81 Részlet a KGY-vel készített interjúból. Dudar, 2012.

82 Részlet a KJP-vel és feleségével készített interjúból. Dudar, 2012.

83 Az interjú-részletek a BL-lel és feleségével készített interjúból származnak. Gerjen, 2012.

84 Részlet a VB-vel készített interjúból. Gerjen, 2012.

214