Bereczki Ibolya - Cseri Miklós - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 27. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2015)
BALÁZS-LEGEZA BORBÁLA: „Hát abba’ az időbe lehetett boldogulni”. A kiszámítható megélhetés. Stratégiák a szocialista korszak magyarországi falvaiban
kipótolni például házvásárláskor a ház árát. „LB: És az olyan jó lett akkor, hogy abból meg tudták venni a házat1 [ti. a kukoricatermés - LB] SZÍ: Meg tudtuk venni, igen. Meg eladtuk azt a kis házat, amiben laktunk, azt kellett kipótolni ezzel a kukorica-eladással. ”n Dudar - „a bányászoknak volt pénze, aztán amit mi megtermeltünk, megvették” 1947-ben nyílt meg a bánya, mely innentől kezdve erőteljesen meghatározta a falu fejlődését, alakulását.72 73 Egyre nagyobb arányban indult meg a faluba történő migráció, illetve emellett nagyarányú volt a bányába ingázók száma is. A bánya létszámának maximumát 1959-ben érte el: ekkor 1799 fő dolgozójuk volt, akik Bakonyszent- királyról, Csesznekről, Súrról, Csatkáról, Olaszfaluból, Porvárról, Borzavárról is jártak dolgozni.74 A kezdet kezdetén még csak gyalogosan jártak az emberek a munkába, később személyszállításra átalakított teherautókon hordták őket, majd végül korszerű autóbuszokon. A messzebbről érkezőknek a kezdeti években barakkokat tudtak felállítani szálláshelyül, de ezen az áldatlan állapoton gyorsan javítottak, és Duda- ron is létrehoztak bányász-telepeket (ez országos viszonylatban is jellemző volt a hirtelen növekvő ipari kistelepülések esetében). Országos tendencia volt, hogy az ipar miatt egy-egy községbe települők általában az eredeti falutól külön, mellette telepedtek meg, külön telepeket hozva létre, külön intézményekkel, szabadidős programokkal, mintha egy falu lenne a faluban.75 Dudaron ma is meg tudják nevezni ezeket a területeket, ahol a bányászok elkülönülten éltek, amely részeket a bánya miatt építették a faluhoz. „Dudar végülis az ős-falu, az ABC-től erre tessék elképzelni, ezt a részt. Ez volt az ősrégi falu. Ami az ABC áruháztól kifelé van, a Mónika vendéglő felé, meg a vasút környéke, az mind a bánya által, meg a bánya indulása után épült meg. Én emlékszem rá, amikor az volt a legszélső ház, ahol most a pünkösdi gyülekezetnek van az imaháza.[ez ma kb. a falu közepére esik - LB.]”76 Az idézet alapján - ha nincs is előttünk Dudar térképe - azt lehet mondani, hogy a településnek majdnem a fele a bánya alakulása után épült fel. Új központok alakultak ki, átrendeződtek a falu súlypontjai, illetve többközpontúvá vált a település.77 A korábbi faluközpont az I. világháborús emlékmű körül helyezkedett el, a későbbiekben pedig a fontossági súlypontok is átalakultak. Később, a falu fejlődése folyamán újabb munkaadók települnek a községbe: 1967-ben az erdőgazdaság, a Vi7. kép. Az I. világháborús emlékmű Dudaron (Legeza Borbála felvétele, 2012.) deoton (mely 1971 -tői Bakony Művek-ként működik), a Balaton Volán az 1960-as évektől. A falu lakosságának háromszorosát látta el munkahellyel a település 1983-ban.78 Világosan látszik tehát, hogy Dudar óriási figyelmet kapott a korszakban, hatalmas fejlődésen ment keresztül, és egyre csak gyarapodott.79 8. kép. Betonkoszorúval megerősített lakóház, megroggyant ablakkal (LEGEZA Borbála felvétele, 2012.) Mindez ellentétben állt más, vizsgált településekkel (például Tiszaigar, Milota), amelyek összevonásokon estek át, vagy magukra voltak utalva, és kínlódva tudták csak biztosítani a szükséges megélhetést. 72 Részlet az SZI-vel készített interjúból. Tiszaigar, 2012. 73 Erről részletesen lásd LEGEZA Borbála 2013. 182-194. 74 JÁRMAI Ervin 1990. 205-206. 75 PALÁDI-KOVÁCS Attila 2000. 281., Id. még: CZETZ Balázs 2007., HORVÁTH Réka 2003., KOVÁCS Zsuzsa 2009., LEGEZA Borbála 2009. 76 Részlet a KGY-vel készített interjúból. Dudar, 2012. 77 Lásd erről: HORVÁTH Réka 2003. 157. 78 BOROSS István-MÁRKUSNÉ VÖRÖS Hajnalka 2000. 99. 79 Hátránya is volt a bányának: a szénkitermelés során nagy méretű szénmezőre bukkantak a falu házai alatt, így megkezdődtek aláfejtések is a dudari épületek, utcák alatt. Ezeket az aláfejtett házakat megpróbálták betonkoszorúkkal megerősíteni, de ez sokszor nem nyújtott tökéletes védelmet. Lásd erről: LEGEZA Borbála 2013. 213
