Bereczki Ibolya - Cseri Miklós - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 27. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2015)
BALÁZS-LEGEZA BORBÁLA: „Hát abba’ az időbe lehetett boldogulni”. A kiszámítható megélhetés. Stratégiák a szocialista korszak magyarországi falvaiban
4. kép. A Tisza Milotánál (LEGEZA Borbála felvétele, 2011.) bi melléküzemág: „Akkor volt olyan, hogy furnér-üzemünk volt. Műanyag-üzemünk volt, a gyermekeknek ilyen csúszdákat Siófokra, meg össze-vissza, Béláék is hordták, itt csináltuk. Elhozták az alapanyagot, a műanyag-üzemben megcsinálták, és a készterméket vitték. Ugyanúgy volt a furnér. Azt is hon Pestre, hon ide, hon oda... ”58 59 Ezek a melléküzem- ágak többnyire a rendszerváltáskor megszűntek, maga a tsz pedig átalakult kft-vé. Nem tudott azonban sokáig életben maradni, tartozásokat is felhalmozott, és a melléküzemek nélkül már nem tudta fenntartani magát. így végül 2000-ben csődbement. A háztáji gazdaságot tekintve a sertéshizlalás itt nem volt annyira elterjedt (mint Gerjenben láttuk), inkább a bikanevelés, anyakoca és a malacok eladása, illetve a tej hordása és leadása a tejcsarnokba. Hízót, baromfit pedig csak saját fogyasztásra tartottak. „Hát üszőt meg bikát. Hát amilyet ellett a jószág. Attól függ mit ellett. Meg hát a malacok. Az, az nagyon jól bejött például. Jó ára volt a malacoknak... ”5,A tejnek ekkor kifejezetten jó ára volt, sokan ezzel foglalkoztak plusz bevételi forrásként. „A három tehénnek a tejára több volt, mint a kettőnk fizetése. És akkor még ugye mi is minden évben 1-2 bikát, vagy amilyet ellett, üszőt eladtunk, vót amikor kocát tartottunk kettőt is, akkor eladtunk egy évbe 20 malacot, az is.’’60 Olyan intézkedés is volt az állam részéről, hogy aki szerződést köt, hogy a szarvasmarháját minimum három évig nem adja el, akkor 24.000 forint támogatást kapott az államtól. Ezzel biztosította az állam a szaporulatot, illetve az állandó tejtermelést, a gazdálkodók pedig magas plusz jövedelemhez jutottak ezáltal. „Hát amit mondasz te, hogy volt, aki négyet is vállalt. Az akkor már négyszer húsz nyolc, az akkor már 100 ezer forint! Hát az annyit ért, mint most három millió, meg öt millió forint!” „Tehát erre mondom, hogy akkor ez nagy pénz volt! Abból már majdnem bele is kezdett egy házat csinálni. ”61 Tiszaigar ..... vót hagyma, vót cukorrépa, mák, meg vót k ukorica... ”62 Jász-Nagykun Szolnok megye volt tiszafüredi járásában lévő egykori zsellér- és summásfalu.63 A jószágnevelés mellett igen nagy jelentőséggel bírt itt egy-egy növényfajtának a nagy mennyiségben való termesztése. Az itteni termelőszövetkezet és az állami gazdaság kínálta a munkahelyeket a település zömének. 1960-ban a lakosság 78,4%-a a mezőgazdaságban dolgozott, ebből is 59% a tsz-ben.64 A falu az ipari központoktól távol helyezkedik el, az iparban dolgozók többsége is Budapestre járt dolgozni (150 km). A tsz kínálta háztáji gazdálkodási lehetőségek5. kép. A korábbi tsz épülete Tiszaigaron, ma mezőgazdasági Kft-ként működik (LEGEZA Borbála felvétele, 2012.) kel azonban igyekeztek élni a tiszaigariak, és még a budapesti ingázók is foglalkoztak otthoni kisgazdasággal - családtagok révén tettek szert háztáji földre. Az egyik interjúalanyom a MÁV-nál helyezkedett el pályafelújítási munkásként. „LB: Jobban járt, mintha itthon a tsz-ben dolgozott volna? PJ: Akkor még igen, jobban, jobban. Hát azér’. Meg akkor még megérte eljárni, tehát megfizették rendesen. ”6S A tsz-től kapott fizetés bár kevesebb volt, annyiban volt mégis előnyös, hogy legalább otthon lehetett az ember a családjával, illetve a háztáji plusz munkával tudta növelni a bevételét. 58 Részlet a HB-vel és feleségével készített interjúból. Milota, 2012. 59 Részlet a HB-vel és feleségével készített interjúból. Milota, 2012. 60 Részlet az AJ-val és feleségével készített interjúból. Milota, 2012. 61 Részlet az RB-vel készített interjúból. Milota 62 Részlet a PJ-vel készített interjúból. Tiszaigar, 2012. 63 Átfogó és tematikus, munkaközösségi keretben folytatott néprajzi kutatására a Néprajzi Múzeum szervezésében a második világháborút követően 1948-49-ban került sor. A kutatás fő irányát a szocialista hatalom elvárásaihoz kellett azonban igazítani. A részpublikációk mellett a kutatás összefoglaló eredményeinek közreadására csak a rendszerváltást követően került sor. KARDOS László 1997. 64 POLGÁRNÉ TÁLL Éva 1982. 32. 65 Részlet a PJ-vel készített interjúból. Tiszaigar, 2012.
