Bereczki Ibolya - Cseri Miklós - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 27. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2015)
BALÁZS-LEGEZA BORBÁLA: „Hát abba’ az időbe lehetett boldogulni”. A kiszámítható megélhetés. Stratégiák a szocialista korszak magyarországi falvaiban
jelent a faluban, másféle mentalitást, életmódot hozva a korábbi mezőgazdasági mindennapok közé. aki reggel fél 6-kor felült az atomos buszra, az már nem bírt disznót tartani. Meg este hazajött nem tudom mikor, az már nem akart disznót tartani. ”50 .....hát ha aki elment, az gyak orlatilag jobban járt, mert azért elment ide az atomerőmű épült, itt nagyon sok vállalkozó, nem tudnám felsorolni, hogy hány vállalat volt, ott az mind jobban keresett. Nekünk csak az volt az egy nagy előny, hogy itt voltunk [ti. a tsz-ben helyben voltak]. És akkor itthon ugye kaptuk a kukoricát, háztáji kukoricát, abból mindig tudtunk disznókat tartani. Mer’ az is nagyon ment, a hizlalás. ”51 A fix munkahelyek mellett elterjedt volt a háztáji sertéshizlalás: szinte nem volt olyan háztartás, ahol ne tartottak volna hízókat még a saját fogyasztáson felül. A vállalkozói kedvtől függött, hogy ki-mennyi hízó tartásába fogott bele. Az Allatforgalmi - és Húsipari Vállalattal a település nagyüzemei (termelőszövetkezet, állami gazdaság) éves szerződéseket kötöttek, melynek teljesítése során „volt, mikor 3000 sertést adtak le a faluban. Háztájiból. ”, „volt olyan hét, hogy 100-at adtak le. ”52 A saját hízók mellett bérhizlalást is lehetett vállalni (a nagyüzem adta a takarmányt, és a ráhizlalt súly alapján fizetett a végén), illetve az anyakocák malacait a piacon vagy a falubeliek között tudták értékesíteni. így, mivel a hizlalás volt a legelterjedtebb háztáji plusz jövedelem, a háztáji földön szinte mindenki kivétel nélkül kukoricát termelt takarmánynak. Az állattartásnak e nagy aránya köszönhető egyrészt a húsra való nagy keresletnek ebben a korszakban, másrészt pedig talán gyökerezhet a település hagyományaiban is: az ártéri gazdálkodás idején a kiterjedt legelőterületeken szintén az állattartás volt az egyik legjellemzőbb mezőgazdasági tevékenység.53 El is egy mondás Gerjenben ezzel kapcsolatban, miszerint „a bőrbe adott termény mindig jövedelmezőbb"54. Milota - „A három tehénnek a tejára több volt, mint a kettőnk fizetése. ” A Szatmár megyei, határ menti, Tisza-parti, mezőgazdasági település, mindenféle ipari központtól távol esik. Itt a plusz jövedelemszerzési mód elsősorban a szarvas- marha tartása, hizlalása és a tejleadás volt. Nagyobb ipari létesítmények és egyéb nagyüzemek híján azt mondhatjuk, hogy egyedül a termelőszövetkezet biztosított munkahelyet a falu lakosságának. A szocialista ideológiának és pártpolitikának megfelelően a rendszerváltás előtt még nem jelentkezett munkanélküliség - a tsz igyekezett több melléküzemággal biztosítani a tagok, dolgozók munkalehetőségeit. A rend3. kép. A korábbi tsz épülete Milotán (LEGEZA Borbála felvétele, 2011.) szerváltást követő látványos változás, nagyarányú munkanélküliség miatt a milotaiak között többször találkozhatunk azzal a véleménnyel, hogy az az időszak köny- nyebb megélhetést biztosított, mert ott mindenkinek volt munkája. „Nade hát azért mindenesetre a tsz-világ, ez biztos, ezt százszor is aláhúzom, hogy sokkal jobb volt! Mindenki tudott dolgozni, olyan ember nem volt, aki dolgozni akart, hogy nem tudott, mert munka mindig volt, mikor mi.”55 56 57 Leginkább a melléküzemágaknak volt köszönhető a teljes foglalkoztatottság, mert maga a mezőgazda- sági részleg nem biztosított volna elegendő munkahelyet. A növénytermesztés nem volt igazán jövedelmező, mert a magas ráfordítás mellett alacsony volt az átlagtermés, és a földterület sem túl nagy a községhez képest, így a növénytermesztést kiegészítő, a Tisza közelsége miatt jól jövedelmező mellékágazat volt például a sóder- kitermelés. „Itt volt nekünk például a sóderkitermelés. Ott eleve sok volt a foglalkoztatott, mert volt markoló, aki kiszedte a kavicsot, aki felrakta az autóra, elvitte a sofőr, ahhoz rakodómunkás kellett, akkor őrök, akik ugye ott voltak, volt egy olyan, aki például jöttek sóderért, nem csak a mi autójaink vitték, hanem jöttek az egész környékről, Nyíregyről, meg még akárhonnan, mer’ ez a fajta kavics, amit a Tisza hoz, ez nagyon jó. ”5t További melléküzemek működtek kifejezetten az asz- szonyok munkahelyének biztosítására: „Például az asszonyok voltak, amikor még állatok voltak, fejőnők voltak, a férfiak fogattal jártak, lovas fogattal, vagy éppen ott voltak a jószág körül, etették meg gondozták őket, de az asszonyok csak fejtek. Például, aki ott volt. Akkor volt olyan nekünk, hogy varroda. Oda rengeteg asszony volt. ”51 Emellett a töb50 Részlet a VB-vel készített interjúból. Gerjen, 2012. 51 Részlet a BS-sel készített interjúból. Gerjen, 2012. 52 Részlet a BL-lel készített interjúból. Gerjen, 2012. 53 DANIS György 2001. 78-79. 54 Részlet a VB-vel készített interjúból. Gerjen, 2012. 55 Részlet a HB-vel és feleségével készített interjúból. Milota, 2012. 56 Részlet a HB-vel és feleségével készített interjúból. Milota, 2012. 57 Részlet a HB-vel és feleségével készített interjúból. Milota, 2012. 210
