Bereczki Ibolya - Cseri Miklós - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 27. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2015)

BALÁZS-LEGEZA BORBÁLA: „Hát abba’ az időbe lehetett boldogulni”. A kiszámítható megélhetés. Stratégiák a szocialista korszak magyarországi falvaiban

2. kép. Gerjen egyik egyenes, lebetonozott utcája (LEGEZA Borbála felvétele, 2012.)

mindig osztottak a dolgozók, tagok között osztalékot. „Év végén, igen, mikor jobb termés volt, főleg, mikor a GB lett az elnök, akkor az minden évbe szinte, ha 5 mázsát, volt, mikor 25 mázsát kaptunk a 25 mázsára [ti. 25 mázsa volt ekkor a háztájiként kapott termény - LB].”4éAz egyéni dolgozók szintjén arra is figyeltek, hogy még a leépítések idején se kelljen senkit elküldeni. Igyekeztek munkaátcsoportosításokkal megtartani a dolgozók munkahelyeit, csak a nyugdíjba menők mentek el a nagyüzemtől, és helyettük már nem vettek fel új dolgozókat. Ez a tendencia a rendszerváltás után is megfigyelhető volt, tehát a vezetés igyekezett az emberek sorsára is odafigyelni. „Itt nem küldtek el, hanem úgy küldtek el, hogy mit tudom én, kiöregedett valaki, akkor nem vettek föl helyette. Vagy mit tudom én, volt olyan is, hogy na, ő elmegy, mert jobb helyzetbe akart kerülni, vagy lehet, hogy került is, akkor az helyett se vettek fel. így fogytunk el. Nyugdíjba mentek. (...) Nem küldtek el. Nem is emlékszek, az nagyon kirívó dolog

46 Részlet a BS-sel készített interjúból. Gerjen, 2012.

47 Részlet a BS-sel készített interjúból. Gerjen, 2012.

48 Részlet a BL-lel készített interjúból. Gerjen, 2012.

49 Részlet a VB-vel készített interjúból. Gerjen, 2012.

volt, mikor itt valakit is elküldték. ”46 47 Az 1970-es évek végéig zöldségtermesztéssel, fóliázással is foglalkozott a tsz, azonban az országos kereslet csökkenése miatt megszüntették ezt az ágazatot, és egy cérnázóüzemet létesítettek melléküzemágként, ahol az asszonyok számára biztosítottak elhelyezkedési lehetőséget.

A mezőgazdasági nagyüzemek mellett 1969-től megindult az atomerőmű építése Pakson, ami már a kezdetektől nagy munkaerő-elszívó hatással bírt. Előfordult az is, hogy a tsz-ben emiatt munkaerőhiány mutatkozott, „mert úgy nem tudta megpzetni [az embereket], mint az atomerőmű, és az atomerőmű elszippantotta a munkaerőt. ”48 „az atomerőmű épült a 60-as években, tehát a férfimunkaerőt tőlünk is elvitte az atom, mert egy stabilabb, jobb munkahelyet biztosított. ”49 Ekkor a falun kívülről is kellett dolgozókat toborozni a mezőgazdasági nagyüzemekbe: az állami gazdaságba és a termelőszövetkezetbe egyaránt. Ezáltal pedig az ipari munkás-életmód is meg209