Bereczki Ibolya - Cseri Miklós - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 27. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2015)
BERECZKI IBOLYA-ROMÁN ÁRPÁD: A karcagi porta a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban
telek hosszában áll majd a sütőház. A porta túloldalán, szemben lesz az istálló és szín, valamint a disznóól és az udvaron a kút. A telek szélessége elegendő kell, hogy legyen egy megrakott szekér behajtásához és bekanyaro- dásához. A telek hossza és szélessége meghatározandó a kiviteli tervezés megkezdéséig. Ez az elhelyezési mód egyúttal visszatérést is jelent az Alföldi mezőváros korábbi telepítési koncepciójához, amikor is szintén az utcasor részeként - bár a másik oldalon - képzelték megvalósítani a karcagi portát. Az ide helyezéssel oldjuk azt a feszültséget, amely a Duna-Tisza köze és a Tiszántúl tájegység összevonásával egymástól földrajzilag, kulturálisan és etnikai szempontból is igen távol eső vidékeket reprezentáló épületeket rendelt egymás mellé (például a sükösdi és a hajdúbagosi lakóházat). A felépítendő épületegyüttes fontos kapcsolódási pontot jelent az 1996-ban megépített, ugyancsak Karcagról, VARGHA László felmérései alapján rekonstruált közeli nagykunsági tanyánkhoz. Az ott tartott, a hagyományos paraszti gazdálkodást életszerűen megjelenítő világ rendkívül fontos, a megismerést segítő lehetőség a múzeumba látogató gyermekes családok és iskolások számára egyaránt. Ugyancsak nagykunsági kötődési pont az utcasor folytatásában már megépült, szinte szomszédos kisújszállási vasúti őrház épülete. A bemutatás A 2003-2007 között végzett néprajzi gyűjtések, a bontások és a tárgyvásárlások remek kiindulópontot jelentenek a megjelenítéshez, a családtörténet fellelhető emlékein túl Karcag és a Nagykunság 20. százada első évtizedeinek bemutatásához. Fotógyűjteményünk jelentős számú karcagi felvételt őriz, közülük kiemelten fontosak VARGHA László fotói, elsősorban a karcagi tanyavilágból, valamint a bontásokhoz kapcsolódó dokumentációk23 A SZNM Tárgygyűjteményében jelenleg mintegy 203 darab karcagi vonatkozású tárgy található (vásárlók: KECSKÉS Péter, SABJÁN Tibor, BATÁRI Zsuzsanna, BERECZ- Kl Ibolya) ezek közül már a Nagykunsági tanya kiállításaiban szerepel mintegy 50 darab. Közülük azonban a tanya specifikus működtetési körülményei miatt jó néhány darabot már ki kellett vonni, illetve több eredeti tárgy másolati vagy demonstrációs tárggyal történő pótlását is rövidesen megoldani szükséges. A meglévő tárgyi anyag kiegészítéssel jó alap a berendezéshez. Az enteriőrökön (varrónői szoba, tisztaszoba a festett bútoraival, takaréktűzhelyes konyha) túl, elsősorban az istálló épületének hasznosításával hosszabb időtartamú, interaktív időszaki kiállításokkal középpontba kívánjuk állítani a néprajzkutatás szempontjából is kiemelt, a Múzeumban eddig még nem, vagy kevéssé hangsúlyozott, mai tanulságokat is hordozó témákat. Például: a klasszicizmus hatása a falusi és mezővárosi építészetre, GYORFFY István szerepe a néphagyomány megismertetésében és a nemzeti művelődésben, a szemtermelő gazdálkodás és az állattartás a Nagykunságban, az egykori Táj- és Népkutató központ tevékenysége és szerepe. Karcag 20. század elejének művelődése, polgárosodás, városi élet, szórakozási alkalmak. AZ ÉPÜLETEK LEÍRÁSA ÉS A TERVEZETT FELÉPÍTÉS JAVASOLT TECHNOLÓGIÁJA Telek Az épület és a telek kitűzése a múzeum Alföldi mezőváros tájegységet érintő új telepítési terve alapján történik. A karcagi telek az 1986-os telepítési jegyzék szerint, valamint a SABJÁN Tibor által 1992-ben készített telepítési vázlat alapján a mezővárosi tér nyugati oldalán áll. Elképzelésünk szerint az utcasorba illesztve, a kúria melletti telken kaphat reprezentatív helyet. Az elhelyezést az a koncepcionális elgondolás is erősíti, hogy az alföldi állattartó tanya közelsége a látogatók számára a visszacsatolások lehetőségét is biztosítja, a jellegzetes nagykunsági tanyásodás múzeumpedagógiai bemutatását könnyíti. Az épületet kis előkerttel, az utcavonallal enyhe szöget bezáróan kell kitűzni, így a telek hátsó része tra- pézszerűen nyílik. Az épület eredeti állása mellett fontos szempont az, hogy a hátsó kertben a lakóházzal egy tengelyben, azonos állásban található a sütőház, amellyel szemben a tervezett istálló áll. A lakóház alaprajza A tervezett bemutatással azonos alaprajzot, azaz a 20. század eleji állapotot kívánjuk megjeleníteni. Az épület periodizációját SABJÁN Tibor készítette el, amit a bontási naplóban rögzített. Ebben az időben - 1866 után - az épület lopott tornácos állapota alakult ki. Az egykori gangos kialakítást, amely oszlopokkal alátámasztott tornácot jelentett, az első szoba toldásával, illetve a kamra toldásával alakították lopott tornácossá. Az alaprajz a lakott első szobából, a kaminnal beépített konyhából áll. A konyhából nyílik a fűtetlen tisztaszoba, melyet a kamra követ. A kamrát a konyhából és az udvar felől is meg lehet közelíteni. A padlásfeljáró a kamrából falépcsővel közelíthető meg. A kamrából a hátsó hosszú falon egy hombárt alakítottak ki. Az épület alapozása A helyi tapasztalatok alapján az épület alapozása a falak szélességében kitermelt, majd az alapárokba visszadöngölt helyi termett talaj volt. A döngölés során a tö- mörödött talajt helyi, azonos minőségű földdel pótolták. Az így kialakult szilárd alapozásra építették az épület falát. 23 SZNM MNÉA-F 75 500-75 536. BARABÁS Péter, SZNM MNÉA-F 74 684-74 772. BATÁRI Zsuzsanna, valamint SZNM MNÉA-F 77 938-78 054. leltári számok alatt, a SABJÁN Tibor hagyaték részeként. 131
