Bereczki Ibolya - Cseri Miklós - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 27. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2015)

BERECZKI IBOLYA-ROMÁN ÁRPÁD: A karcagi porta a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban

Az épület falszerkezetei A lakóház falazata vályogfal volt. A vályogot helyi „fe­kete vályogból" készítették és apró kavicsokat, bíkaszart tartalmazott. A vályogtégla mérete 38-40x26-27x 17 cm. A hátsó hosszú falon, utólag a felcsapó víz elleni véde­lemként, 5 sor égetett, nagyméretű téglából aláfalazást építettek. Az épület hátsó falában egyaránt volt sárga föld­ből vetett vályog és nagyméretű tégla is beépítve. A vá­lyogtéglák kötéséhez sarat használtak, aminek anyaga meg­egyezett a tégla fekete föld anyagával. A fal szélessége átlagosan 44 cm volt, amit a kötősorban rakott vályog­tégla tapasztásával értek el. A tornác kialakításához, az oszlopok pilléreinél nagy­méretű „KV” feliratú égetett téglát használtak. A lábaza­tot, a mellvédet másfél tégla szélességű fallal, egy kötő és egy futó sorral rakták. A szélső oszlopok mögött meszelt réteg volt látható, ami az oszlopok utólagos beépítését bizonyítja. A falakat pelyvás sárral átlagosan 2 cm-ben, vé­konyan tapasztották. A padlástérben a termény tárolása miatt térdfalakat alakítottak ki. A térdfalakat fekete vályogból vetett tég­lák képezték. Padló, járda Az épület helyiségei változatos padlóval készültek. Az első szoba padlója deszkapadló, amit párnafákhoz rög­zítettek. A konyha padlója 29x29/30 cm-es, égetett pad­lásburkoló téglából, átlósan lerakott burkolat volt. Ugyan­ez az égetett burkolat volt megfigyelhető a tornácon az­zal a különbséggel, hogy a rakás módja a fal tengelyével pár­huzamosan futott. A hátsó szoba deszkapadlóval épült. A deszkázat az első szobához hasonlóan az épület tenge­lyével párhuzamosan futott. A kamra padlója a funkció­jának megfelelően döngölt sárgaföldből készült. Az épület udvari oldalán a homlokzatot I m széles­ségben nagyméretű téglából rakott járda követi végig. Födémek A födém mestergerendás-keresztgerendás nádfödém. A nádat a mestergerenda tengelyével párhuzamosan terí­tették a födémgerendákra 10-15 cm vastagságban. A nád közé ágakat vagy erősítést nem tettek. Eltérő megoldás csak a konyhában volt megfigyelhető, ahol a födémge­rendákra tetőléceket szegeitek, amit két oldalról tapasz­tottak. Fedélszék Az épület tetőszerkezete fél ollóágas szelemenes te­tő. A főfalak (vastagságukból és funkciójukból kifolyólag ide értve a közfalakat is) felett a taréjszelement, amit egy hengeres fenyőgerenda alkot, ágasfákkal támasztottak alá. A lécezést vegyesen hasított lécekből (melyeket ko­vácsolt szegekkel és helyenként faszegekkel rögzítettek) és fűrészelt lécekből (a lécek huzalszeggel rögzítettek) oldották meg. A tetőszerkezet mindkét végét deszkából kialakított oromfal zárja le. A deszkakeretet a lécezéshez rögzítet­ték, alul a kötőgerendákra szegeit lécekhez rögzítették. Az oromdeszkákat a hátsó oromzaton fűrészelt szív ala­kú motívumok díszítik, még az első homlokzatra virág és szív alakú díszeket fűrészeltek. A deszkák találkozását, hézagait kívülről szegőlécekkel zárták le. 4. kép. A sütőház udvari homlokzata, utólagos oszlopos tornáca (SABJÁN Tibor felvétele, 2003.) 132

Next

/
Thumbnails
Contents