Bereczki Ibolya - Cseri Miklós - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 27. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2015)
BERECZKI IBOLYA-ROMÁN ÁRPÁD: A karcagi porta a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban
Az épület falszerkezetei A lakóház falazata vályogfal volt. A vályogot helyi „fekete vályogból" készítették és apró kavicsokat, bíkaszart tartalmazott. A vályogtégla mérete 38-40x26-27x 17 cm. A hátsó hosszú falon, utólag a felcsapó víz elleni védelemként, 5 sor égetett, nagyméretű téglából aláfalazást építettek. Az épület hátsó falában egyaránt volt sárga földből vetett vályog és nagyméretű tégla is beépítve. A vályogtéglák kötéséhez sarat használtak, aminek anyaga megegyezett a tégla fekete föld anyagával. A fal szélessége átlagosan 44 cm volt, amit a kötősorban rakott vályogtégla tapasztásával értek el. A tornác kialakításához, az oszlopok pilléreinél nagyméretű „KV” feliratú égetett téglát használtak. A lábazatot, a mellvédet másfél tégla szélességű fallal, egy kötő és egy futó sorral rakták. A szélső oszlopok mögött meszelt réteg volt látható, ami az oszlopok utólagos beépítését bizonyítja. A falakat pelyvás sárral átlagosan 2 cm-ben, vékonyan tapasztották. A padlástérben a termény tárolása miatt térdfalakat alakítottak ki. A térdfalakat fekete vályogból vetett téglák képezték. Padló, járda Az épület helyiségei változatos padlóval készültek. Az első szoba padlója deszkapadló, amit párnafákhoz rögzítettek. A konyha padlója 29x29/30 cm-es, égetett padlásburkoló téglából, átlósan lerakott burkolat volt. Ugyanez az égetett burkolat volt megfigyelhető a tornácon azzal a különbséggel, hogy a rakás módja a fal tengelyével párhuzamosan futott. A hátsó szoba deszkapadlóval épült. A deszkázat az első szobához hasonlóan az épület tengelyével párhuzamosan futott. A kamra padlója a funkciójának megfelelően döngölt sárgaföldből készült. Az épület udvari oldalán a homlokzatot I m szélességben nagyméretű téglából rakott járda követi végig. Födémek A födém mestergerendás-keresztgerendás nádfödém. A nádat a mestergerenda tengelyével párhuzamosan terítették a födémgerendákra 10-15 cm vastagságban. A nád közé ágakat vagy erősítést nem tettek. Eltérő megoldás csak a konyhában volt megfigyelhető, ahol a födémgerendákra tetőléceket szegeitek, amit két oldalról tapasztottak. Fedélszék Az épület tetőszerkezete fél ollóágas szelemenes tető. A főfalak (vastagságukból és funkciójukból kifolyólag ide értve a közfalakat is) felett a taréjszelement, amit egy hengeres fenyőgerenda alkot, ágasfákkal támasztottak alá. A lécezést vegyesen hasított lécekből (melyeket kovácsolt szegekkel és helyenként faszegekkel rögzítettek) és fűrészelt lécekből (a lécek huzalszeggel rögzítettek) oldották meg. A tetőszerkezet mindkét végét deszkából kialakított oromfal zárja le. A deszkakeretet a lécezéshez rögzítették, alul a kötőgerendákra szegeit lécekhez rögzítették. Az oromdeszkákat a hátsó oromzaton fűrészelt szív alakú motívumok díszítik, még az első homlokzatra virág és szív alakú díszeket fűrészeltek. A deszkák találkozását, hézagait kívülről szegőlécekkel zárták le. 4. kép. A sütőház udvari homlokzata, utólagos oszlopos tornáca (SABJÁN Tibor felvétele, 2003.) 132
