Bereczki Ibolya - Cseri Miklós - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 27. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2015)

BERECZKI IBOLYA-ROMÁN ÁRPÁD: A karcagi porta a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban

pád, valamint néprajz szakos egyetemi hallgatók szabad­téri muzeológiai gyakorlat keretében. A néprajzi és csa­ládtörténeti kutatásokat BATÁRI Zsuzsanna végezte, aki­nek ezúton is köszönetét mondunk még kéziratban lévő anyagai rendelkezésre bocsátásáért. Kisebb néprajzi gyűj­tést folytatott mindkét épület bontásakor BERECZKI Ibo­lya, aki ebben az időben a Nagykun tanya tüzelősóljának berendezéséhez gyűjtött tárgyakat a településen. Újraépítési program Az épületegyüttes A megvásárlással és lebontással két olyan épület ke­rülhetett a Szabadtéri Néprajzi Múzeumba, amelyek hi­telesen teszik bemutathatóvá a nagykunsági, és ezen be­lül a hagyományos karcagi gazdálkodás, majd a 20. szá­zad eleji mezővárosi polgárosodás jellegzetességeit. A karcagi porta teljessé tételéhez szükséges volt a Karcagról, vagy közeli nagykunsági településről kiválasz­tott istálló, valamint esetlegesen sertés- és baromfiól. Ez utóbbi épületek rekonstrukcióként is felépíthetőek. A néprajzi újraépítési javaslat első megfogalmazása után ROMÁN Árpád kollégámmal elutaztunk Karcagra, ahol két, ÖRSI Zsolt, a karcagi GYÖRFFY István Nagy­kun Múzeum néprajzosa által megismert istállót tekin­tettünk meg, illetve ROMÁN Árpád alaprajzi felmérést is készített róluk, BERCZKI Ibolya pedig a családtörténet­re és a használat módjára gyűjtött néprajzi adatokat. Mind­két épület eladó volt, egyikük, a Deák krt. 16. sz. alatti köz­vetlenül lebontás előtt álló épület. Ez utóbbi kifejezetten alkalmasnak látszott a megvételre, bontásra és az áttele­pítésre. A tulajdonosokkal történi egyeztetés lezajlott 2015 tavaszán, a bontási engedély birtokában a megvá­sárlás és a lebontás 2015 őszére megtörtént. Az elhelyezés A telepítési koncepció változásai, az előzmények, a felépítés tervezett lehetősége, a gyors megvalósítás igé­nye olyan megoldást generált, amely szakszerű, ugyan­akkor reális, és nem jelent későbbi kényszerhelyzetet. A telepítési koncepcióba 2015-ben oly módon tudtuk be­helyezni a karcagi porta épületeit, hogy azok a mezővá­rosi utcasor jobb oldalán, a már megépült Nagykőrösi kékfestő műhellyel szemközt lévő üres területre kerül­hessenek, az eredeti elhelyezéshez igazodva, rövid hom­lokzatukkal az utcára merőlegesen. A korábbi telepítési koncepcióban itt megjelenő homokmégyi porta épületei ezeken túl behelyezhetőek a halmazos részre a telepíté­si koncepció végleges kialakításával egyidejűleg. A porta az Alföldi mezőváros utcasorában A már megépült - korábban a Telepítési koncepció­ban nem szerepelt kisújszállási vasúti őrház és a karcagi telek között kerül majd elhelyezésre a kiválasztandó al­földi kúria épülete és telke. A Karcagról lebontott lakó­ház az eredeti, bontáskori elhelyezését követve, rövid homlokzatával az utcára merőlegesen épül fel. Elöl a la­kóház, mögötte mintegy másfél-két méter távolságra a 130 5. térkép. A karcagi porta és a környező épületek elhelyezkedése a tájegységben a 2015. augusztusi állapot szerint. (ROMÁN Árpád, 2015.)

Next

/
Thumbnails
Contents