Bereczki Ibolya - Cseri Miklós - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 27. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2015)
BERECZKI IBOLYA-ROMÁN ÁRPÁD: A karcagi porta a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban
4. térkép. Az 1986-os telepítésjegyzék térképvázlata így a fenti koncepció szerinti, a halmazos település- részben történő felépítés olyan, nem módosítható következményekkel járt volna, amely sem a hiteles megjelenítésben, sem az üzemeltetésben, fenntartásban nem jelentene megnyugtató megoldást. A VI/6-3. pozíció szám alatt kiválasztottként szerepel az Epületjegyzékben Kerítés és kapu, amelyet (Karcag, Soós u. I I.), másolatként kívánt a múzeum felépíteni. A VI/6-2. pozíció szám alatti Istálló épülete kiválasztandóként szerepel, ugyanakkor ugyanitt megjelölték a Karcag, Dózsa Gy. út 74. sz. alatti építményt, mint kiválasztottat.18 Az istállót (Karcag, Deák krt. 16.) választottuk ki és bontottuk le. Telek, házak az eredeti helyen Lakóház, Karcag, Baross u. 14. A város egyik legszebb gazdaházaként ismert lakóház vélhetően a 19. század első harmadában épült. A korábbi vélekedés az 1780 körüli építési időpontot feltételezte, erre azonban megnyugtató bizonyítékot eddig nem sikerült találni. A lakóház az I. számú katonai felmérésen nem azonosítható, de a II. számú katonai felmérésen (1856— 1880) egyértelmű a helye. A bontás során talált datált téglák között egy Anno 1803-as feliratút sikerült feltárni és lerajzolni. A ház szoba-konyha-szoba-kamra-tornác alaprajzi beosztású, vályogfalú, a bontáskor cseréppel szegett tetőgerincű, nádtetős épület. Meszelt nádfödémmel, félága- sos alátámasztással rendelkezett, rövid homlokzatai fűrészelt deszkából készültek, az utcára néző gazdag ornamentikával díszített volt. A bontás tapasztalatai és az analógiák alapján az előzetes felvetéseket az épület korára (feltételezett 1780 körüli első építési periódus) módosítanunk volt szükséges, de a változtatásokra, az építési és átalakítási periódusokra vonatkozóan egyaránt SABJAN Tibor tájegységfelelős építész és néprajzos kutatásai, BONA Bernadett néprajzi gyűjtései, a bontás során végzett felmérések, valamint a jelentős korábbi, Karcag és a Nagykunság népi építészetének periódusait feltáró munkák nyújtanak támpontokat. A Baross utcai lakóház megvásárlása és a bontás idejére a porta egykori gazdasági építményei már hiányoztak, az 1900-as évek elején épült sütőházat lebontották, így ennek pótlására további kutatásokat kellett végeznünk. A ház megvásárlása, a múzeum és a város vezetői, köztük dr. Fazekas Sándor akkori polgármester támogatásáI. kép. A lakóház utcai homlokzata (GECSE Annabella felvétele, 2003.) 18 Épületjegyzék, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, elektronikus változat, utolsó frissítés: 2015. március 13. 128
