Bereczki Ibolya - Cseri Miklós - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 27. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2015)
MUSKOVITS ANDREA ANNA: Présházak és pincék Buda-vidéken I. Elhelyezkedés, típusok, kialakulás
településeket megnézve megállapítható, hogy sem a magyar, sem a szlovák lakosság körében nem ismert ez a forma, ugyanakkor más német településeken előfordult, Solymáron például minden esetben így helyezték el az épületeket. Hasonlóan megfigyelhető volt az ország más német településein is, Pusztavámon és Véménden csak ez az elhelyezkedési mód alakult ki.21 Mindezek alapján felvetődik annak lehetősége, hogy a németekhez kötődő formáról van szó. A téma kapcsán más etnikus jegyre utaló formát egyébként nem találtam, a csoportos és a külső határban történő elhelyezkedés is megtalálható mind a német, mind a magyar lakosság körében. Abból adódóan viszont, hogy csak szórványos adatokkal rendelkezem, a kérdéssel kapcsolatban csak feltételezésekbe szabad bocsátkozni, a pontosabb következtetések levonásához szélesebb körű vizsgálatokra van szükség. Szintén nem lehet pontosan megállapítani, hogy mióta ismert ez a típus. írott forrásokkal a 19. század első felében való megléte bizonyítható. Geiszelhardt András kocs- máros halála után egy budai, úgynevezett zugligeti szőlőt, valamint egy budakeszi zsellérházat írtak össze. Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy felsorolták a lakóház helyiségeit is. Eszerint a ház három szobából, egy konyhából, présházból és pincéből állt. A leltár az udvarnál egy sertésólat említ.22 Ebből az következik, hogy a présház a lakóházzal egy fedél alatt volt, s a pince is innen nyílhatott. Vizsgált területemen az épületek ilyen módon történő kialakítására egyedül Budajenővel kapcsolatban tudok pontosabb magyarázattal szolgálni. A Fő utcában a telkes gazdák portái voltak, míg a templom feletti utcát, valamint a Pátyi utat a szegényebb népréteg lakta, akik kisebb telkekkel rendelkeztek. Említettem már, hogy a Fő utca keleti oldalán a fundusok végét domboldal zárta le, amely alkalmas volt pincék fúrására. Szemben a szomszédos településekkel, Budajenő viszonylag sík területen fekszik, kevésbé voltak adottak a természetes domboldalak az ilyen jellegű épületek kialakításához. Mindezek együttesen járulhattak hozzá ahhoz, hogy a telkes gazdák elsősorban a portájukon alakították ki a présházakat, míg a szegényebb népréteghez tartozók, akiknek nem volt hely a telkén, az országút mellett építettek pincéket. Ez utóbbiak egy része nem is borospinceként funkcionált, hanem zöldséget tartottak bennük. Ez is azt támasztja alá, hogy helyhiány miatt kellett ezeket a telkektől távolabb kialakítani. 21 HAMBUCH Vendel 1981.67.; EMMERT Josef 1997. 51. 22 MNLPML IV 260b. 233/1861.4. doboz A telken található présházak elhelyezkedésének két módja ismert. Állhatták külön, szemben a lakóházzal vagy a telek hátsó végében, de épülhettek egybe is a lakóházzal. Mivel egy ennyire speciális típusról van szó, amely az emlékekben is egyre nehezebben lelhető fel, szükségesnek tartom néhány példa ismertetését. Budajenőn mind a különálló, mind pedig a lakóházzal egybeépült forma megtalálható. Utóbbinál a présház nem minden esetben utolsó helyiségként kapott helyet. A Tolbuchin tér I. szám alatt a hátsó szobát követte, s a présház után következett az istálló és egy tároló (I. rajz).23 A présház a mellette levő helyiségből, jelen esetben a szobából is megközelíthető volt.24 Szintén ritka elhelyezkedési mód volt megfigyelhető a Fő utca 9. szám alatt. Itt a gazdasági épületek egy része egybeépült a lakóházzal, majd az istállót követően L alakban folytatódott (2. rajz). Ennek végén kapott helyet a présház, amelynek hátsó faláról nyílt a pince, ami a felmérés ideje alatt már össze volt dőlve.25 Különálló présházra példa a Fő utca 38. szám alatti porta, ahol présház,26 burgonyapince és mészüreg volt látható, amelyek a községet keletről határoló dombvonulat aljában, annak oldalába fúrva lettek kialakítva. A borospince a présházból nyílt.27 MOLNÁR Balázs 1970-ben Törbágyon végzett népi építészeti gyűjtése során több olyan portáról adott leírást, ahol a házzal egybeépülve vagy attól különállóan megtalálható volt a présház. A Mező Imre utca 58. szám alatt a gazdasági épületek egybeépültek a lakóházzal. A présház a két kamrát és az istállót követően az utolsó helyen kapott helyet (3. rajz). Érdekes módon a pince nem innen nyílt, hanem a második kamrából. A leírásból még annyit tudhatunk meg, hogy a feldolgozó helyiség nemcsak az udvarról, hanem az istállón keresztül is megközelíthető volt. A Mező utca 68. szám alatt a présház elhelyezkedésének másik módjával találkozhatunk, de hasonlóan az előzőhöz, a pince itt is külön állt a feldolgozótértől. A gazdasági épületek (kamra, istálló) a lakóház után következtek, és a porta legvégén volt a pince. A présház viszont a lakóházzal szemben, önálló épületben kapott helyet (4. rajz).28 Telken különálló présházról van ismeretünk Zsám- békról is, ahol a lakóházzal szemben, a csűr mellett, attól elkülönülve épült fel a Petőfi utca 16. szám alatt.29 Szintén rendelkezünk ilyen adatokkal Perbálról. A Kossuth utca 70. számú telken egy nagyon érdekes épületet mértek fel 1970-ben. A háromosztatú (szoba-konyha-szoba) lakóházat a kamra követte, amivel egybeépülve állt a présház, amiből két pince is nyílt egymás után (5. rajz).30 23 A dolgozatban szereplő rajzokat VÖRÖS Viktória építészmérnök készítette, akinek ezúton is köszönöm a segítségét. A fejezet rajzai a Néprajzi Múzeum Etnológiai Archívumának Kézirattárában található 1970-es építészeti gyűjtések felmérései alapján készültek. Az utcanevek és a számozások az 1970-es állapotot mutatják. 24 FÖLDES László 1970b. 13-14. 25 FÖLDES László 1970b. 25. 26 A fényképet lásd: Néprajzi Múzeum Etnológiai Archívum Fényképtár F 243775 27 FÖLDES László 1970b. 38. 28 MOLNÁR Balázs 1970. 18-25. 29 FÖLDESNÉ Györgyi Erzsébet 1970. 43. 30 FÖLDES László 1970a. 4-6. 106
