Bereczki Ibolya - Nagyné Batári Zsuzsanna - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 26. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2014)
CSERI MIKLÓS - SÁRI ZSOLT: A 20. századi változások kutatásának eredményei a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban
ben, ezután pedig a műszaki cikkek: az első tévé, hűtő, mosógép megszerzése szintén összefüggésben áll agyárral. A három műszak megjelenése már egy iparosodott életforma része, mely a '70-es évekre átszabja a korábbi szociális élet alkalmait, így a fonóba járás, a közös éneklés, az énektanulás színterét is. Ezért hamarosan felértékelődnek a közösséget újra rendszeres időközönként összehozó, nem spontán vagy munkaalkalom jellegű törekvések, ilyen Füzéren az énekkar működése.18 A kutatás csomópontjai, eredményei A kutatás során minden évben voltak prioritások a kutatásban, egy-egy résztéma mélyrehatóbb vizsgálatával. így jelent meg a témák között a higiénia és a fürdőszoba, a típusbútor, a típusterves építkezések, a vasút hatása a vidék modernizációjára, a gazdálkodás változása, a termelőszövetkezeti munka, az iparosodás és a kétlaki életmód, a kismesterségek, a szolgáltatóipar. Jelen tanulmányunkban néhány kutatásunk eredményeiről adunk részletesebb bemutatást. A következő években a készülő szakdolgozatok, doktori disszertációk, kutatási összefoglalók további publikációkat fognak eredményezni. A gazdálkodás átalakulása, a paraszti gazdaságok megszűnése A második világháború után a földosztás és a tulajdonosi szerkezet változása következtében átalakult a paraszttársadalom struktúrája, csökkentek a paraszttársadalomban jelenlévő egyenlőtlenségek, ezáltal megerősödött a törpe- és kisbirtokos paraszti réteg. Ez alapja volt egy új parasztpolgárosodás lehetőségének: a föld tulajdonlásának kiszélesedése erősítette a magántulajdonosi tudatot, tovább erősítve, perspektivikussá téve a tradicionális paraszti életformát. A kibontakozás azonban váratott magára. A legtöbb családi gazdálkodás a földterület mellett nem rendelkezett eszközökkel, gépekkel. Hiányoztak az önálló gazdálkodáshoz szükséges ismeretek. A gazdaságos gazdálkodáshoz szükséges forgótőke hiánya is hozzájárult ahhoz, hogy az új gazdaságok képtelenek voltak tartósan az önálló paraszti gazdálkodáshoz. Ez, ha az agrárreformok folytatódnak, ha nincs drasztikus, politikai beavatkozás, a „földbirtokszerkezet önkorrekciójához vezetett volna”. Az első kollektivizálási kísérlet 1948-49-ben indult el. A paraszti társadalom nagyobbik része azonban ellenállt, elutasította a kollektivizálás gondolatát. Az első termelőszövetkezeti csoportok (TSZCS) létrehozásában a kommunista párt tagjai, a föld- tulajdonnal nem rendelkező vagy apró birtoktesttel rendelkező cselédek, mezőgazdasági munkások vettek részt. Az első szövetkezeti csoportok működése nehézkes volt, kevés földterülettel rendelkeztek, hisz a földnélküli, illetve kis földterülettel rendelkező cselédek alakították meg rossz felszerelésekkel, minimális gazdálkodói tudással. Az 1948-as fordulat után már nyíltan, egyre drasztikusabb eszközökkel agitáltak a szövetkezetek mellett. A parasztság megfélemlítése nem ismert határokat: a személyes meggyőzés, a sajtópropaganda mellett fizikai erőszakkal is “segítették” a parasztokat a belépés mellett való döntésben. Emellett gazdasági kényszerek is sújtották a magántulajdonukat védő, az önálló árutermelő gazdaságokat vezető parasztokat. Ebben a korszakban azonban még tovább élt, sőt megerősödött a két világháború közötti paraszti munka- és üzemszervezet. Emellett azonban, ahogy FÜR Lajos és BÍRÓ Friderika kutatásaiból19 ismerjük, a paraszti társadalom felbomlása hosszú folyamat, amelynek utolsó, legtragikusabb fejezete a második világháború után zajlott. A kommunista diktatúra a beszolgáltatási rendszer, a ku- láklisták és padláslesöprések után az erőszakos szövetkezetesítéssel az utolsó szöget is beverte a parasztság szimbolikus koporsójába. A kollektivizálás második szakasza 1956 után indult meg. Ebben a második hullámban figyelembe véve a korábbi évek tapasztalatait, kisebb hangsúlyeltolódásokkal ugyan, de ugyanazt kívánták megoldani: a magántulajdon, a paraszti üzemszervezet és ezáltal a magyar mezőgazdaság szovjet típusú átalakítását, szövetkezetesítését. A szövetkezetek létrehozásával felgyorsultak azok a folyamatok, amelyek már korábban elindultak, és amelyeket a paraszti kultúra lebontásaként definiálhatunk. A paraszti kultúra, a kistermelői magángazdaságok, egy speciális - a szocialista eszmékkel össze nem egyeztethető - közösségi tudat (és igény) elleni támadások lassan célba érni látszottak. A magyar mezőgazdaság szocialista átalakításával újra egyfajta nagybirtok rendszer alakult ki, megváltoztatva az üzemszervezetet és -struktúrát, valamint a tulajdonviszonyokat. A parasztság emiatt új stratégiákat dolgozott ki: amelyeket a földtől való elmenekülésben foglalhatunk össze. A téeszben a változások a '60-as évek végén, a '70-es évek elején indultak meg. Ennek országos politikai okai is voltak. A '68-as új gazdasági mechanizmus éreztette hatását. A téeszgazdálkodás racionalizálása nem jelentett mást, mint a kisebb termelőszövetkezetek összevonását, azaz a mezőgazdaság újfajta nagybirtokrendszerré történő átalakítását. 18 SZIGETHY Zsófia kutatási összefoglalója. 19 FÜR Lajos - BÍRÓ Friderika hiánypótló összefoglalása a magyar parasztság történetéről három kötetben jelent meg a Kairosz Kiadó és a Szabadtéri Néprajzi Múzeum közös gondozásában 2013-ban és 2014-ben. A szerzőpáros „Búcsú a parasztságtól” című OTKA kutatási programja 2012-ben zárult, melynek célkitűzése a magyar parasztság történetnek bemutatására irányult. A témára vonatkozó, levéltári dokumentumokkal is alátámasztott történeti és agrártörténeti kutatásokat egy, az 1970-es évektől végzett kérdőíves felmérés feldolgozása, szintetizálása is kiegészítette. A történeti kutatások, a levéltári források elemzése és közzététele, továbbá a néprajzi gyűjtések feldolgozása eredményeként elkészült egy háromkötetes munka: történelmi esszé, interjúkötet és forráskiadvány formájában. A teljes gyűjtemény, a több mint 100 interjú, a levéltári források anyaga a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Adattárába kerültek. Ld. FÜR Lajos - BÍRÓ Friderika 2013-2014. 68
