Bereczki Ibolya - Nagyné Batári Zsuzsanna - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 26. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2014)
KEMECSI LAJOS: A Felföldi mezőváros tájegység a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban
kutatták a még működő kőbányákat, szakértői véleményeket készíttettek a kőminőségekről. A gyöngyösi épületek hiteles megépítéséhez az időközben bezárt farkas- mályi kőbánya részleges megnyitásán túl a településen folytatott kutatások után bontásra ítélt korabeli épületek kőanyagát is sikerült megszerezni. A közel 10.000 tonna kő Szentendrére szállítása és a beépítéshez szükséges helyi megmunkálása komoly kihívást jelentett a kivitelezőnek. A Múzeum munkatársai mindvégig szigorúan el5. kép. Kőmegmunkálás a tájegység építésekor (DEIM Péter felvétele) lenőrizték a megadott paraméterek teljesítését, folyamatosan koordinálták a kőanyag minőségének ellenőrzését. Miként ez a megvalósult tájegységben is feltűnik, hogy az épületek látható felületein a tér egy pontjáról akár 4-5 különböző színű, jellegű helyi kő is felfedezhető. Természetesen a vakolt, tapasztott felületek alatt is a hiteles kő található. Jellemző, hogy ezt a követelményt nehezen „értette meg” a kivitelező cég. Hosszas és több alkalommal folytatott egyeztetéssel sikerült elfogadtatni a múzeumi hitelesség szempontjait ezen a téren is.13 A helyi hiteles kőanyag felhasználását a hiteles rekonstrukcióban megvalósuló épületek esetében érdemben javította a felmérések, analógiák, padló- és falkutatások alapján történő megvalósítást. Szerencsés megoldás volt, 6. kép. A hejcei és az erdőbényei házak a tájegységben (DEIM Péter felvétele) hogy a hejcei épület építésekor az eredeti ház egykori leégett istállójának kőanyagát sikerült megszerezni és a Múzeumba szállítani. Az istálló a múzeumi bemutatásra kiválasztott időpont után épült és néhány évtized után elpusztult. így az eredeti kőanyag egy részét a hátsó oromfal látható falfelületeként láthatja a látogató. A hejcei épületben ezen túl több eredeti elem is erősíti a hiteles bemutatást: az eredeti ház istállójának berendezését sikerült lebontani és beépíteni a múzeumi épületbe, szintén az eredeti helyről emelték ki a borházba az utcáról vezető fa lépcsőt. A közel húsz éve bontott épületek eredeti faanyagának is csak kisebb része volt felhasználható az újraépítésnél. A kiválasztott, gyakran évek óta lakatlanul álló épületek többsége már bontáskor olyan állapotban volt, hogy faanyagát helyben selejtezni kellett. Érthető ez a szigetelés nélkül épült, sárba rakott kőfalazatoknál, a közvetlenül a kőfalra támaszkodó födémgerendáknál. A depóban töltött hosszú évek után a födémek, tetőszerkezetek faanyaga, az ajtók, ablakok egy része is csak mintaként volt felhasználható.13 14 Ezért volt különös jelentősége a pontos másolatok készíttetésének. 13 Vö. FÜZES Endre 2012. 14 Hasonló tapasztalatokról számolt be a Bakony, Balaton-felvidék tájegység megvalósításáról H. Csukás Györgyi. H. CSUKÁS Györgyi 2001. 51 7. kép. Ajtózás terve (BÁLINT lános raiza)
