Bereczki Ibolya - Nagyné Batári Zsuzsanna - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 26. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2014)

H. CSUKÁS GYÖRGYI: A Bakony, Balatonfelvidék tájegység története a megvalósulásig

Vili.- Bakony, Balaton - felvidék

VIII-1. Nyirádi vízimalom 7. Köveskáli tűzoltószertár

2. Kádártai Ih 8. Nyirádi Ih.

3. Mlndszantkálla Ih

4. Szentgáli Ih

5 Óbudavári templom 6. Köveskáli mosóház

13. kép. A megvalósult tájegység (BÚZÁS Miklós rajza)

A megnyitóra felépült a faluközpont a négy portával, az óbudavári katolikus templommal, a köveskáli városkút, mosó és tűzoltó szertár épületegyüttesével, valamint a nyirádi vízimalom. Elkészült a településtől távolabb a temető és a gyulafirátóti kálvária. Nem épült fel a szentjakabfai olajütő, amelynek kivitelezése a dokumentáció hiányossága és a tervezés, kivitelezés munkaigényessége miatt ilyen rövid idő alatt fel sem merülhetett. Az erdei építményekről, azok elhelyezéséről a tájegység építéséig nem született döntés."9 Sajnálatos, hogy a ka- polcsi cédulaház nem készült el máig sem, pedig felépítése, akárcsak a tájegységbe vezető boltozott kis kőhídé, nem jelentene jelentős anyagi és munkaráfordítást. A katolikus templom belső falfestése is hiányzik még, elkészítése csak az eredeti templom falfestésének teljes feltárása után lehetséges.120

Sokkal fájóbb, hogy nem épült fel a szőlőhegyi épület- csoport, noha a bortermelés a Balaton-felvidék gazdálkodásának alapját jelentette, és a kádártai kivételével mindegyik portához szőlőbirtok, pince tartozott. A tervezett három építmény a szőlőművelés, bortermelés jellemző épületeivel, felszerelésével gazdagította volna a tájegységet, módot adva az önellátó kisparasztok és az áruter I

melésbe bekapcsolódó, módos kisnemes külső üzemének megjelenítésére. A kétszintes balatoncsicsói présházpince épületszerkezetei, vakolatdíszei egyúttal a városi hatások, a történeti stílusok megjelenését is példázták volna. A tájegységben jelentős, de lakóházzal nem képviselt német lakosság speciális bútorait is egy szobával bővült présházpincénél terveztük megjeleníteni. A szőlőhegyi csoport felépítése semmiképp sem fért a költségvetési keretbe, s fáradozásaink, hogy szponzorok bevonásával legalább egy pince felépüljön, nem jártak sikerrel. A táj- egység növénytelepítési tervét helyszíni gyűjtés alapján SÁRMAYNÉ SRÉTER Szilvia készítette el diplomamunkaként.121 Részleges megvalósítására a megnyitó után került sor. I * * * * * * *

A tájegység építményei a 18 század közepe és a 19. század vége közt épültek, de berendezésükkel együtt a 19. század közepétől az 1940-es évekig tartó, közel száz éves időszak lakáskultúráját elevenítik meg különböző időmetszetekben.

A Veszprémi Püspökség bérlők által üzemeltetett nyirádi vízimalmát építéskori, az 1840-es évekre jellemző állapotában rekonstruáltuk, két vízikerékkel. Mind a gépészeti részek, mind a berendezés tervezésénél felhasználtunk malom-tervrajzokat, inventáriumokat.122 Az elI 19 Búzás Miklós az északi tájegységeket a Bakony, Balaton-felvidék tájegységgel összekötő felső út mentén javasolta elhelyezni az építményeket.

Mivel magának az útnak a kialakítása majd karbantartása is költségigényes, a rekonstrukcióban felépülő erdei építmények ügye egyelőre lekerült a napirendről.

120 Támpontul szolgál a balatoncsicsói plébániatemplom 1846 körül készült, nemrég felújított falfestése, amelyen az óbudavárival azonos vagy

hasonló, részben sablonnal készült motívumok láthatók.

121 SZNM MNÉA-A 3738.

122 H. CSUKÁS Györgyi újraépítési javaslata: SZNM MNÉA-E 133/5/10-33.; A molnárlakás berendezési terve: SZNM MNÉA-E 133/8/10-12, 7/14-17,;

WÖLLER István: A malom berendezési terve: SZNM MNÉA-E 133/8/5-9.; H. CSUKÁS Györgyi 2002b. 236, 237, 239, 241.

36