Bereczki Ibolya - Nagyné Batári Zsuzsanna - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 26. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2014)
ARANYOS SÁNDOR - FAÁR TAMARA - KOVÁCS ZSUZSA - SÁRI ZSOLT - SZIGETHY ZSÓFIA: Bárány éve a Skanzenben. „Több, mint gondolnád
7. kép. Részlet a Bárány a konyhában című kiállításból (DEIM Péter felvétele) gyasztásának elterjedése, felívelése, majd lassú, de kitartó hanyatlása adja, amely folyamat végén eljutunk a 21. századi konyhakultúrában betöltött szerepéhez. Itt pedig a juhhús és más juh termékek helyi termékként védelmet kapnak, illetve a nagyarányú juhhúsfogyasztás az ünnepekre, ezen belül is a húsvéti tradíció gasztronómiájára korlátozódik, amely a keresztény, a zsidó hús- vétban és az iszlám vallásban egyaránt szerepel. A zsidó húsvét, vagyis a Peszáh, a „kovásztalan kenyér” ünnepe alkalmával, amikor az ószövetségi hagyomány szerint az első zarándokünnepre, a zsidók Egyiptomból való kivonulására emlékeznek, a tradíció szerint a pászka vacsora, a kivonulás éjjelének rituális vacsorája során, más néven széder esten, eredetileg a jeruzsálemi Templom lerombolásáig, a peszahi áldozati bárányt fogyasztották. A katolikusok húsvéti szertartásának fontos része a többi étel mellett a bárány megszentelése is. A szentelt ételeket otthonukban a családok együtt fogyasztották el. Az iszlám áldozati ünnepet, az Eid al-Adha ünnepét, annak emlékére tartják, hogy Ábrahám kész volt feláldozni a fiát az Istennek. A mozgó ünnepen, amely a holdnaptár utolsó hónapjának tizedik napján van, a muszlimok a mecsetekben imádkoznak, és aki megteheti, áldozatot mutat be Allahnak, a halottak vagy saját lelki üdvéért. Ilyenkor általában bárányt ölnek. Az állat egyharmadát a szegények között kell szétosztani, egyharmad részt a rokonoknak, egyharmad részt saját fogyasztásra lehet megtartani. A tematikus év egyik rendhagyó tárlata volt az Arcvonások címet viselő, ARANYOS Sándor néprajzos muzeológus munkája. A kiállítás tárgyak nélkül készült, nagy részben egy animációs filmen alapuló történetmesélés részesei lehetünk általa. A látogatót hamar magával ragadja a pásztorok életét, mindennapjait, szokásait, gazdasági rendszerét, társadalomban betöltött szerepét, a pásztorélet átalakulását, a pásztort mint tudóst, a tudós pásztort, mint hiedelemalakot bemutató film. A videókon az animációk jó hátteret adnak az archív felvételekhez, filmekhez, adattári és levéltári forrásokhoz. A kiállításban a megszokott eszközhasználat teljesen megfordul: amíg a film egy kiállításban hagyományosan szemléltet, magyaráz, színesít, itt a szövegek, képek, mozgóképrészletek, interjúk szolgálnak illusztrációként a filmekben. 8. kép. Az Arcvonások című kiállítás egy képkockája A kiállítást csak átvitt értelemben foglalja keretbe a kurátor, célja, hogy a sztereotípiákat eltörölve mindenki saját képet alakíthasson ki magában a témáról. Erre utaló kérdésekkel indul a „kiállítás”, és ugyanerre visszautaló kérdéssel zár: és most mit gondolsz a pásztorokról? A kurátor a témát a Szennai skanzen, A pásztor két arca című kiállításban folytatta, ahol a somogyi juhászokról készített látványos és humoros kamarakiállítást, bemutatva a pásztorok életmódját, karrier útját, amely során bojtárból számadó juhásszá válhattak. A kamaratárlaton megismerhetjük jellegzetes tárgyaikat és a méltán híres somogyi pásztorfaragásokat. A nagy kiállítások mellett a Skanzen néprajzos munkatársai kisebb tematikus kiállításokkal, alternatív berendezésekkel jelenítették meg mindazt, ami fontos, további kifejtésre alkalmas részét képezte a témának. így a Felső-Tiszavidék tájegység mándi református templomában kaptak helyet SZIGETHY Zsófia munkájának eredményeképpen az Agnus Dei ábrázolások, amelyeket egy vetítés mutat be; a Kisalföld tájegység Undi kávézójában készült el VAJDA Sándor Elfeledett pásztortárgyak címet viselő kamarakiállítása, amely a pásztorok különleges tárgyait mutatja be. FAAR Tamara pásztorzene címet viselő munkája, a Gyöngyösi polgár házban látogatható, ahol különböző pásztorzenei motívumokat felhasználva készíthetik el vendégeink saját zenerészletüket. NAGYNE dr. BATÁRI Zsuzsanna időszaki kiállítása a görög katolikusok húsvéti pászkájának hagyományáról készült a mándoki görög katolikus templomban. A bárányok nem hallgatnak és a Bárány a konyhában kiállításokhoz két látványos és szép képekkel, gazdag tárgyfotókkal illusztrált katalógust adott ki a Múzeum, valamint a juhhús és juhtermékek felhasználásának bemutatását szolgáló saját receptkönyv készült el. A kötetben olvasható receptek a program keretében, az egyes résztvevő országok tradicionális receptjeinek gyűjteményét adják, az ételek a Múzeum Jászárokszállási fogadójában készültek. Múzeumi programok és események A téma aktív kibontásának kézenfekvő eszközei voltak az élő múzeumi helyszínek, ahol a cél a tudásátadás, 339
