Bereczki Ibolya - Nagyné Batári Zsuzsanna - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 26. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2014)

H. CSUKÁS GYÖRGYI: A Bakony, Balatonfelvidék tájegység története a megvalósulásig

szenvedett az a korábbi elképzelés, hogy a szabadkémé- nyes konyhák modernizálásának egy jellegzetes példáját is megjelenítsük. A nyirádi lakóháznál újabb tárgygyűjtésre is szükség volt, az 1940-es évekre jellemző, a bontáskor még használatban lévő bútorokat ugyanis nem vásároltuk meg." A módosított terveket a sűrűn egymást követő tervtanácsokon vitattuk meg. A módosítások miatt a lakóházak kiviteli terveit is újra készítette immár egységes formában az Építész KALÁKA Kft.

A Balaton-felvidék tájegység építésének megkezdése előtt CSERI Miklós tudományos tanácskozást szervezett a veszprémi Laczkó Dezső Múzeummal közösen. Az 1997. május 21 -23-a közt Balatonfüreden megtartott interdiszciplináris tanácskozáson mindazon témák terítékre kerültek, amelyek a tájegységben is szerepet kaptak.99 100 A tájegység építéséről a Veszprémi Napló is hírt adott az egyes objektumokat ismertető cikksorozatban.101 1998 júliusában Kapolcson, a Művészetek Völgye rendezvénysorozat alkalmával kiállításon ismertettük a tájegység építését „Bepillantás a Bakony, Balaton-felvidék tájegység építésének műhelytitkaiba” címmel,102 amit vándorkiállítás formájában Balatonfüreden és Szentgálon is bemutattunk, hogy a helyi közvélemény figyelmét a nagy vállalkozásra irányítsuk.103 104

Az építést megelőző munkában a múzeum számos munkatársa részt vett: a nyirádi malom kiviteli terveinek készítésében BÚZÁS Miklós mellett BÁLINT János, SABJÁN Tibor és állandó külső szakértőként WOLLER István, veszprémi malomkutató, a tüzelőberendezések tervezésében szintén SABJÁN Tibor és BÁLINT János. Több kisebb objektum (kút, disznóól, hidas) hiányzott még. Amelyeket nem sikerült megvásárolni, vagy az állaguk nem tette lehetővé az áttelepítésüket, másolatban való felépítésükről döntöttünk.1“ A temető sírköveinek összegyűjtése, a templom előtti kő feszület megvásárlása és Múzeumba szállítása is ekkor történt.105 Ezek alapján készülhetett el a temető alaprajza, növénytelepítési terve. 106

Az építési terület kitisztítását követően, a telepítés helyszínének ismeretében végre sor kerülhetett a gyula- firátóti kálvária kiválasztására, felmérésére.107 További feladatot jelentett a hiányzó stációképekhez szükséges analógiák felderítése, s azok másolatban való elkészíttetése.108 A templom oltárképe és berendezése ugyancsak másolatban készült el.109 A korábban lebontott orgona helyére egy Iszkaszentgyörgyről származó kis falusi orgonát állított helyre a móri Korb Gábor orgonaépítő. 110 111 Mindezen költségigényes munkákra és a feszített tempójú tárgygyűjtésre különböző pályázatoknak köszönhetően nyílt lehetőség.

A szentgáli lakóház 19. század végi berendezésének elkészítésénél nagy segítséget nyújtott, hogy megkaptuk a Néprajzi Múzeumtól azt az intarziával, spanyolozással díszített ágyat, amely már a millenniumi Néprajzi Falu szentgáli házában is szerepelt. Sikerült továbbá megvásárolnunk VAJ KAI Aurél hagyatékából is tárgyakat. Külön kihívást jelentett a nyirádi molnárlakás berendezése, minthogy a malom bemutatásának korához igazodva 19. század közepi enteriőrt kellett berendeznünk, amihez a korábban gyűjtött inventáriumok nyújtottak segítséget. Jelentős számban készíttettünk műtárgymásolatokat is, így például a szentgáli házba szánt intarziás kisnemesi levelesládát a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum példánya alapján Szabó László, intarziakészítésben jártas népi bútorkészítő készítette el. A nagytömegű tárgy restaurálásra a Múzeum kapacitása nem volt elégséges, így veszprémi kollégáink és külső restaurátorok is besegítettek. A veszprémi múzeummal fennálló nagy múltú, jó munka- kapcsolatnak köszönhetően műtárgyakat is kaptunk tartós letétbe azzal a céllal, hogy idővel hiteles másolatot készítsünk róluk."1

Még nagyobb kihívást jelentett a Múzeumban meginduló építkezés állandó ellenőrzése, az eddigi gyakorlattól eltérően ugyanis nem a Múzeum saját kivitelezői építették a tájegységet, s nem is a helyi építőtechnikákban jártas kőművesek. Igaz, a tájegység építésének idejére, a század végére teljesen irreálissá vált az újraépítési javaslatokban 30 évvel korábban megfogalmazott kívánalom, miszerint a múzeumi újraépítésnél kőfal rakásban, kemencék építésében, zsúpozásban jártas helyi specialisták működjenek közre.

99 Az első korszak bontásaira általában jellemző volt, hogy az I. világháború utáni korszakok átalakításnak minősülő épületelemeit, pl. a rakott sparhelteket nem dokumentálták részletesen, és ilyen, késeinek minősített tárgyakat is alig gyűjtöttek.

100 CSERI Miklós - S. LACKOVITS Emőke 1997.

101 SZNM MNÉA-E 334.

102 A TÉKA 98/1. száma ennek katalógusát is közölte: H. CSUKÁS Györgyi 1998. 38-52.

103 A tájegység építésének társadalmasításáról, a helyi intézmények, közösségek, egyházi személyek bevonásáról több cikkben beszámoltunk: H. CSUKÁS Györgyi - HORVÁTH Anita 1998., H. CSUKÁS Györgyi 1999., 2000b„ 2002c.

104 Kút a mindszentkállai telekre: SZNM MNÉA-E 282/5/2-3.; Kút, disznói és hidas a szentgáli telekre: SZNM MNÉA-E 285., E 428 E 259.; hidas a nyirádi telekre: SZNM MNÉA-E 429

105 A temetői és templom előtti feszület megszerzésére szokatlan módot választottunk: felhívtuk telefonon a térség kőfaragóit, nem tudnak-e megvásárolható emlékről. (Hasonló módszert alkalmaztunk az óbudavári templom hiányzó orgonájának pótlására is.) A templom előtti négyalakos feszülettel feleslegessé vált a korábbi telepítési tervekben szereplő út menti feszület. SZNM MNÉA-E 288/1/2-14.; E 288/5/6-10.

106 SZNM MNÉA-E 288/5/2-5., H. CSUKÁS Györgyi 2002d. 28-32.

107 SZNM MNÉA-E 305/1.; E 305/5/3-9, 16-20, 67-71,73-74.; E-305/7/15-24.; H. CSUKÁS Györgyi - SZŰCS Gergely 2001.20-24., MÁRKUSNÉ VÖRÖS Hajnalka 1997. 257, 259. 14. kép, 262, 265. 3. térkép.

108 SZNM MNÉA-E 305/5/2, 21-27, 28, 72, 75-76, 108, I 15.., E.305/7/I2-I3., H. CSUKÁS Györgyi - SZŰCS Gergely 2001.24-29.

109 Mivel a templomot 20. század eleji állapotában rekonstruáltuk, a jelenlegi, felépítményes oltára helyett a korábbi, egyszerű oltármenzát készíttettük el, a felette lévő kép pedig a balatonudvari katolikus templom Szt. Márton oltárképének a másolata.

I 10 SZNM MNÉA-E 217/5/7-12.

111 H. CSUKÁS Györgyi 2002b. 138-142.

33