Bereczki Ibolya - Nagyné Batári Zsuzsanna - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 26. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2014)
H. CSUKÁS GYÖRGYI: A Bakony, Balatonfelvidék tájegység története a megvalósulásig
10. kép. A nyirádi lakóház építése (DEIM Péter felvétele, 2000) A tájegység felépítésére kiírt tendert megnyerő szentendrei MODULOR Kft. alvállalkozók bevonásával végezte a kivitelezést. A gyakran cserélődő alvállalkozók többsége még soha nem találkozott a sárba rakott kőfal építésének technológiájával. Az is kiderült, hogy a hiányzó kőanyag pótlása ma már szinte lehetetlen a kőbányák bezárása miatt, Szentendrére szállítása egyébként sem fért volna a költségvetési keretbe. így dunabogdányi, robbantással nyert andezit kőből épült az épületek zöme. Arra törekedhettünk csak, hogy legalább a vakolattal nem fedett falak, kőkerítések a helyi kőanyagból készüljenek, így a szentgáli, mindszentkállai épületek kőanyagát nagyrészt a hangsúlyos kőkerítéseknél használtuk fel,"2 a mindszentkállai melléképületek jellegzetes bazalttufáját, a köveskáli kútháznál előforduló vörös homokkövet pedig bontott épületekből vásároltuk. Nagy nehézséget jelentett az építkezésnél az is, hogy a munkálatokkal szinte egy időben zajlott az új üzemi épület, raktárak kialakítása, a régi depók felszámolása. Kiderült, hogy a 20-30 éve lebontott épületek faanyagának 112 nagy része elkorhadt, nem használható fel újra."2 A nyirádi malom hiányzó szerkezeteinek pótlására Nagytevel- ről vásárolt fogaskerekek már csak a másolatok készítéséhez szolgálhattak mintául. A kivitelezésre rendelkezésre álló igen rövid idő miatt lehetetlen volt megfelelő száraz faanyagot beszerezni. A malomkerék tengelyéhez szükséges tölgyfát az erdőben választotta ki a malomszerkezetet készítő gyergyószentmiklósi vállalkozó."4 A szitaszekrényt WÖLLER István rekonstruálta."5 Szerencsére egyes speciális munkákra (a bárdolt gerendák elkészítésére, a kályhák kivitelezésére és felállítására) sikerült szakembereket biztosítanunk. A vesszővázas kemencék építésében a múzeumi kivitelezők is részt vettek. Minden nehézség ellenére az építkezés gyorsan haladt."6 Volt olyan építmény, amelynek kutatására, a kiviteli terv elkészítésére 2000-ben, a tájegység átadása előtt pár héttel kerülhetett csak sor. A köveskáli mosó víz alatti részeinek felmérésére, fotózására azután nyílt csak lehetőségünk, hogy a tereprendezések és a meder kitisztítása lehetővé tették azok vizsgálatát. Erre 2000 nyaráig kellett várnunk, ami112 A fellelt depók kőanyaga nem volt elegendő még a kőkerítésekhez sem: a múzeumi terepviszonyok és a telepítési terv sajátosságai miatt a telkek oldalhatárán is kőkerítéseket kellett építenünk, amelyek a lejtős terepen egyúttal támfalként szolgáltak a telkek közt. A különálló nyirádi telek egyik hosszoldalán is végig kőkerítést kellett rekonstruálnunk. A robbantással nyert amorf andezit kőnél nem lehetett elvárás száraz kőfal, vagy sárba rakott kőfal rakása, a próbálkozások sorra kudarccal zárultak. I 13 Az új raktárba történő átköltözést megelőzően Bálint János és Bitay Zsolt építész hallgatók közreműködésével átvizsgálták a depók anyagát, építményenként felmérést és selejtezési jegyzőkönyvet készítettek a használhatatlan épületelemekről. I 14 A malomszerkezetet a megadott dokumentáció alapján Márton László, gyergyószentmiklósi gépészmérnök és társai készítették el, akik a rendszerváltást követően Erdélyben számos vízimalmot újítottak fel. I 15 SZNM MNÉA-E 133/6/13-30. I 16 A kivitelezés nehézségeiről: H. CSUKÁS Györgyi 2001.24-25., 2002c. 34
