Bereczki Ibolya - Nagyné Batári Zsuzsanna - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 26. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2014)
ARANYOS SÁNDOR - FAÁR TAMARA - KOVÁCS ZSUZSA - SÁRI ZSOLT - SZIGETHY ZSÓFIA: Bárány éve a Skanzenben. „Több, mint gondolnád
A pásztorok mindennapi munkája összetett volt, rendjét az évszakok változása, ciklikussága is befolyásolta. Az állatokat nemcsak őrizni, de védeni, fejni, nyírni, gyógyítani is kellett. Ennek tárgyi anyaga az életmód azonosságából eredően Európa-szerte hasonló, bár vannak természetesen nemzeti jellegzetességek. Míg a bolgár hegyvidéki pásztorok fegyvert hordtak magukkal, addig a Landes-i francia pásztorok gólyalábon járva őrizték a nyájat. A francia pásztorviselet elengedhetetlen része a gólyaláb, amely a marseille-i MuCEM jóvoltából Szentendrén is megtekinthető volt. A juh két legjelentősebb haszonvétele a gyapjú és a tej. A juhgazdálkodás változását, ezzel együtt a gyapjú- és tejfeldolgozás modernizálását a galériaszint mutatja be. A gyapjú feldolgozásának technikája és eszközállománya alig változott az elmúlt évezredek során. Nem véletlen tehát a hasonlóság a kiállított ókori birkanyíró olló és 20. század eleji bolgár párja között. A 18. század második felében meginduló, de Európa különböző régióit évtizedes különbséggel (néhol csak a 20. század elejére) elérő ipari forradalom azonban óriási változásokat eredményezett. A kereslet növekedése gépesítést és új fajták térhódítását eredményezte. A mezőgazdaság iparosodása és a legeltető állattartás növekedése nagymértékben befolyásolta az ökoszisztéma állapotát, ez számos ökológiai következménnyel járt. Ez a kérdés pedig már átvezet napjaink problémáira, kérdéseire, amelyre a kiállítás harmadik szintje, a padlástér fókuszál. A kiállítás nemcsak néprajzi tárgyakban bővelkedik, régészeti és képzőművészeti anyagot egyaránt tartalmaz. Érdemes kiemelni azt a közel 30, főként magyar, görög, bolgár és lengyel kortárs képzőművészeti alkotást, amely a legfelső szinten látható. Ezek között találjuk PÉRELI Zsuzsa „Felsőszenterzsébeti üdvözlet” című gobelinjét, vagy ASZTALOS Zsolt integrált áramkör felhasználásával készített „Bárány glóriával" című alkotását. A múzeumi élményt a kiállítás interaktív eszközei fokozzák, ahol a látogatók kipróbálhatják, összehangolhatják a különböző csengők, kolompok „muzsikáját”, de belehallgathatnak hat európai ország pásztorzenei anyagába is. A gyapjú- és sajtkészítés mai technikáját a kiállításhoz készített filmek idézik meg, a galéria érdekessége pedig az egész falat beborító, három monitorral kivetített panoráma mozgókép, amely a nyáj terelését teszi átélhetővé. Vizuális élményt a műtárgyak és a képző- művészeti alkotások szépsége mellett a kiállítás látványos és egyedi installációja is kínál. A stilizált racka szőrt idéző falborítás minden szinten visszaköszön, folytonosságot és párbeszédet teremtve ezzel az egyes részek és témák között. A padlástérben kialakított pihenő „sarkok” íves és hullámzó formája viszont kiemel ebből a világból, és elgondolkodtatásra késztet. Az összefoglaló nemzetközi kiállítás mellett a juhhús gasztronómiai értékeit a Bárány a konyhában címet viselő tárlaton mutattuk meg, szintén dr. SÁRI Zsolt kurátori munkájának köszönhetően. A kiállítás ívét a juhhús fo6. kép. Részlet a Bárányok nem hallgatnak című kiállításból (DEIM Péter felvétele) 338
