Bereczki Ibolya - Nagyné Batári Zsuzsanna - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 26. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2014)
NAGYNÉ BATÁRI ZSUZSANNA: Frontkarácsonyok
Frontkarácso nyok A német katonák a „nagy háborúban” is megünnepelték a karácsonyt. Az általuk felállított fát a velük együtt harcoló magyar bakák is látták.6 Bár a korban az arisztokrácia és a polgárság körében már ismert volt a karácsonyfa, így a magasabb rangú tisztek számára sem volt ismeretlen, a legénység számára a fronton, hadikórházban, hadihajón, tengeralattjárón, lövészárokban, vagy fedezékben álló fa sok esetben újdonság volt. 5. kép. Karácsony a „Helgoland”-on Hadtörténeti Intézet és Múzeum Fotótára 22486 A katonai karácsonyokról beszámoltak az újságok, készültek fotók a közös ünnepségekről, és visszaemlékezésekben, naplókban, levelekben is találni utalásokat a karácsonyra vonatkozóan. Ezekből kitűnik, hogy békésebb viszonyok között, a tartalékban, vagy a frontvonal mögött állomásozók számára komolyan megszervezett alkalom volt a karácsony, amit igyekeztek méltóképpen, szentmisével, ünnepi vacsorával, ajándékkal, feldíszített fával megünnepelni. Akár még betlehemes játékot is előadtak a bakák; ahol volt, megszólalt a gramofon is. A nehezebb körülmények között, a frontvonalon egy gyertyacsonk vagy akár egy gránátszilánkokkal feldíszített fa utalt az ünnepre. Tengeralattjárókon, hadihajókon is ünnepeltek, itt megszólaltak a matróz zenekarok is.7 6. kép. 1916, Japán: Aonogahara harina fogolytábor, ahová a Kaiserin Elisabeth hajó legénysége került 1914 novemberében Hadtörténeti Intézet és Múzeum Fotótára 76954 „A karácsonyt és az újév napját a zászlóalj az állásokban töltötte. A legénység csapatonkint járult az alosz- tályonkint felállított két-két karácsonyfához. A rossz ellátási viszonyok következtében a csapat ezen a napon sem részesült jobb ellátásban, mint máskor.”8 „Tiszteknek és legénységnek egyaránt az előírásoknak megfelelően, de mindenkor az ellenség magatartásához mérten, turnusokban 10-14 napi szabadságot engedélyeztek, miáltal a kedélyállapot is lényegesen megjavult, amihez nagyban hozzájárult az a körülmény is, hogy a Mindenható segedelmével az 1915. évi szent karácsonyt és Szilveszter-estet, nem úgy, mint tavaly: a lövészárokban, az ellenséggel kemény harcot víva töltik el honvédeink, hanem a szakasz körletében felállított karácsonyfa alatt, hol a tisztikar jelenlétében, buzdító beszéd kíséretében, a karácsonyi szenténekek és a Himnusz elhangzása után osztja ki a zászlóaljparancsnok az éppen idejében beérkezett szeretetadományokat.”9 „Este 10 órakor megérkezik a vacsora, ami tekintettel a szent estére, igen bőséges. A rendes napi meleg étkezésen kívül ezáltal még hidegsült, sonka, szalonna, sajt, fehérkenyér, feketekávé rummal, szivar, cigaretta és egy kulacs bor jár ki mindenkinek. Étkezés után szigorú éjjeli szolgálat lett elrendelve, majd a legénység éji nyugovóra a lövészárok fenekére elhintett fenyőág gallyakra dűl és csendes áhítatba merülve elbeszélget. Megille- tődve szól az elhagyott, szomorú otthonról, s a messze idegenből, a hólepte fagyos mezőkről, a hatalmas ellenség közeléből fájó szívvel gondol vissza aggódó hozzátartozóira.”10 6 LUKÁCS László 2006a 126. 7 Érdekes Újság 1915. december 26. szám 30-32. 8 Adatok az 1916-os karácsonyról. VITÉZ DOROMBY József 1936. 264-265. 9 Adatok az 1915-ös karácsonyról. RÓZSAHEGYI DORLÁNÓ Ödön 1939. 92. 10 RÓZSAHEGYI DORLÁNÓ Ödön 1939. 325
