Bereczki Ibolya - Nagyné Batári Zsuzsanna - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 26. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2014)
BERECZKI IBOLYA: Háború előtt - háború után. A Nagy Háború lenyomatai a Szabadtéri Néprajzi Múzeum kiállításaiban
zös kulturális örökséget teremtettek. A dualizmus korának nemzetiségi politikájára adott keserű válasz volt az első világháborút követő új csehszlovák adminisztráció magyarellenessége. A felvidéki magyarokat ért veszteségek egyszerre voltak valóságosak, a mindennapok minden területére kiterjedőek, az életvilágot gyökeresen meg- változtatóak, ugyanakkor életre szóló és az utódokra is kiható lelki traumát is jelentettek. Magyarország nem vált hadszíntérré az első világháború idején, 1918-ig (Kelet-Erdélyt érintette csak az 1916- os román betörés), ugyanakkor Németország után a háborúban részt vett országok közül innen vonultak hadba a legtöbben. Rendkívül magas volt a halottak, sebesültek és a hadifogságba kerültek száma. A hadszíntereken távol lévő férfiak helyét a hadigazdaság körülményei között rendkívül nehéz, szinte lehetetlen volt pótolni. A korábbi, a dualizmus időszakában létrejött gazdasági erő, a kapitalista fejlődés eredményei szinte semmivé váltak a háború során. 1920-ra a háborútól szétzilált társadalmú, 1918-19 politikai eseményei következtében is meggyengült, korábbi területének jelentős részét, népességének egyharmadát, gazdasági potenciálját elveszített, Trianon sokkjától megbénult ország lépett be a 20. század harmadik évtizedébe. Magyarország és Európa a háború után A nagy háború nemcsak Magyarország, hanem egész Európa számára is a „hosszú 19. század” lezárását jelentette. Átírt országhatárokat, birodalmak összeomlásával járt, diktatúrákat hozott, új országok és más nemzeti keretek létrejöttét idézte elő. Gyökeresen megváltoztatta a családok, közösségek, városok életét is. A háború embervesztesége példátlan volt a korábbi századokhoz képest, és a hátországban élők helyzetében is jelentős változásokat hozott. A 19. század végén meghatározóvá vált technikai vívmányok belépése gyökeresen átalakította a haditechnikát és a harcmodort, és a hétköznapi élet, a háborúban történtekről szerzett tudás útját is megváltoztatta. A békeszerződések következményeként Magyarország területének 2/3-át, népességének l/3-át elveszítette, a magyar népességből több mint hárommilliónyi ember szakadt el hazájától, és lett egy másik ország - gyakran másodrendűnek tekintett - lakója. A háború befejezése és a trianoni szerződés nem a valódi békét jelentette, hanem egy új világháború kiindulópontját. A trauma és a sokk Magyarország esetében Európa többi részéhez képest kiegészült a szinte lehetetlen feladattal: az új, kényszerű keretek között kellett a háborús vereség, a kommunista diktatúra után az államot megszervezni. Az első világháború és hatásai a magyar falvakban Milyen változásokat hozott a magyar falusi társadalom életében az első világháború? Az 1914. július 28-án Bécsből Szerbiának küldött hadüzenet után az Osztrák- Magyar Monarchiában elrendelt gyors mozgósítást követően a férfi lakosság jelentős száma vonult hadba és kiképzőtáborokba. A háború - II. Vilmos császár ígérete és a rövid hadviselésre vonatkozó elképzelések ellenére - elhúzódott. Magyarország Németország után (20%) a lét,jba" I 1919-19,014. kép. Részlet a „Magunkra maradtunk” című kiállításból. Észak-magyarországi falu, Nemesradnóti lakóház (DEIM Péter felvétele, 2010) 314
