Bereczki Ibolya - Nagyné Batári Zsuzsanna - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 26. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2014)
BERECZKI IBOLYA: Háború előtt - háború után. A Nagy Háború lenyomatai a Szabadtéri Néprajzi Múzeum kiállításaiban
számarányához képest a legnagyobb számú katonát (17 %) állította hadrendbe.5 A gazdasági nehézségek már 1914-ben jelentősek voltak, a mezőgazdasági termelés visszaesett, élelmiszerhiány alakult ki. A háború kezdetén a munkaerőhiány elsősorban a falvakat érintette, az ipari termelés csak a háború második évétől állt át a hadigazdálkodásra. A vidéki munkaerőhiányt 1916-tól enyhítette némiképp a Monarchia által elfogott, és a gazdaságokba kihelyezett hadifoglyok munkája. De a gazdálkodás felelőssége és a nehéz férfimunka egyértelműen az otthon maradott idősebb férfi családtagokra, az asszonyokra és a gyerekekre hárult, és felborította a korábbi hagyományos paraszti munkaszervezet rendjét. Teljes korosztályok harcoltak a frontokon. A „boldog békeidők” falusi szokásvilága felborult, a főként a téli időszakhoz kötődő bálok, a párválasztási alkalmak megszűntek, elmaradtak a lakodalmak. A háborús emberveszteségek, a hazaérkező megrokkantak sokakra kiterjedő, nagy lelki traumát is okoztak. II. Vilmos császár szavai, „mire lehullanak a levelek, hazajönnek a katonák”, nem váltak valóra. A háborús propaganda ellenére a rövid és síNagyméltóságú f Móltóságos URAM I Nagyságos I Minden családnak vannak hozzátartozói, szerettei, kik a szent Karácsony ünnepet távol a családtól kénytelenek eltölteni s az emberiség eme nagy békeünnepén csak a megemlékezés hozza őket vissza gondolatban szeretteikhez . A Magyar Szent Korona Országainak Vörös Kereszt Egylete vállalkozott azon nemes feladat teljesítésére, hogy a harctéren küzdő fiainkat Karácsonykor elhalmozza a megemlékezés és szeretet jeleivel. Ezen nagy és nemes feladat azonban csak úgy vihető keresztül, ha az itthonmaradottak áldozatkészsége pénz- adományokkal ezt lehetővé teszi és támogat bennünket abban, hogy a szeretetünk Jelei mindenhová és mindenkihez eljussanak. Bizalommal kérjük tehát, hogy méltóztassék tehetségéhez képest ezen szent célt támogatni és nagylelkű adományát a beküldött postatakarékpónztárí lapon befizetni, hogy a megajándékozás minél fényesebben sikerüljön s hogy e szent ünnepen, Karácsony estéjén mindenhol öröm és megelégedés töltse el családjuktól távol levő szeretteink lelkét. Hazafias üdvözlettel 15. kép. Karácsonyi adományozásra felhívó levél 1917-ből. SZNM MNEA TAGY 5487. (DEIM Péter reprodukciója) 9 keres háború reménye hamar szertefoszlott. A gazdasági és lelki nehézségek mellett a hagyományos értékrend is válságba került a háborús évek során. A hit és a remény, hogy a fronton harcoló családtagok hamarosan hazaérnek, sok családban puszta volt, amelyet, reményvesztés, majd gyász követett. A frontra küldött levelek, a késve érkezett és cenzúrázott válaszok, a halálhír vagy a semmilyen hír állandósult, a hiány maradandó lett. A háború utolsó éveit az egyre fokozódó szociális nehézségek, a jegyrendszer, és a politikai mozgalmak erősödése jellemezte. Emlék, emlékezet, kultusz A „nagy háború” emlékezetét a fronton, a hadifogolytáborokban készült tárgyak mellett az állam által is szorgalmazott emlékmű állítások szolgálták. A két világháború között, az 1920-as évek közepétől szinte minden magyarországi, és egykor magyar többségű település középületein, templomok falán az elhunytak névsorát tartalmazó emléktáblákat helyeztek el. Sok helyen a falu _______________________________________________________lanuJdnah & 'PörösOferesfid. 71 .Hac/ftegeíuexs> JfTbaiaF' 16. kép. A Vöröskereszt és a Hadsegélyező Egylet emléklapja 1916-ból. SZNM MNEA TAGY 6109. (DEIM Péter reprodukciója) 9 GALÁNTAI József 1974. 167., GALÁNTAI József, 1988., GALÁNTAI József 2001. Összefoglalóan: ROMSICS Ignác (főszerk.) 2010. 315
