Bereczki Ibolya - Nagyné Batári Zsuzsanna - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 26. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2014)
BERECZKI IBOLYA: Háború előtt - háború után. A Nagy Háború lenyomatai a Szabadtéri Néprajzi Múzeum kiállításaiban
10-1 I. kép. Első világháborús, a császárok képét ábrázoló emlékbögrék a Múzeum gyűjteményéből. Lsz. 2005.1 17.16., 2003.3.6. (DEIM Péter felvétele) 12-13. kép. Lőszer, illetve löveghüvelyből készült váza és bögre a Múzeum gyűjteményéből. Lsz. 1988.14.31., 1971.65.46. (DEIM Péter felvétele) mutathatta be a trianoni határ következtében Magyarországtól elszakított, magyarok lakta vidékek kultúráját. 1998-tól, az alapító okirat módosítása után vált lehetővé a határon túli, Kárpát-medencei magyarság és a diaszpórák kutatása. Ennek első, kiállításban is megjelenített eredménye a történeti Gömör megyéből, a mai Szlovákia területéről megvásárolt és áttelepített épület. „Magunkra maradtunk” Az 1885-ben épült és az Észak-magyarországi falu tájegységben álló Nemesradnóti lakóház enteriőrje 1939 7 A kiállítás kurátora KEMECSI Lajos volt. 8 NAGYNÉ BATÁRI Zsuzsanna, 2014a karácsonyát jeleníti meg: az egykori kisnemesek leszármazottai az ünnepen összegyűlve tárgyalják meg a birtokok és a család ügyeit. Az épület egykori kamrájában időszaki kiállítás található Magunkra maradtunk címmel.7 A tárlat a múzeum sajátos kiállítási eszközeivel először fogalmazta meg a határon túli, többségében magyarok lakta települések helyzetét Trianon után.8 A gömöri és a csallóközi falvak szoros gazdasági, kereskedelmi és kulturális kapcsolatban álltak a terület közepes és nagyobb városaival (Pozsony, Losonc, Kassa, Érsekújvár, Rozsnyó, Selmecbánya, Nyitra, Rimaszombat). Itt évszázadokon át éltek együtt szlovákok, németek és magyarok, akik kö313
