Bereczki Ibolya - Nagyné Batári Zsuzsanna - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 26. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2014)
VARJÚ ANDRÁS: Fejlesztési stratégia 2014-2024
A Finn-Ugor Néprajzi Park területe A mai állapotát látva, nem lett a Göcseji Múzeum legsikeresebb vállalkozása a Finnugor Néprajzi Park. Az elkészült egységek közül a Mari porta hordoz magában tovább gondolásra érdemes potenciált, ezért ennek megőrzésével, illetve a terület újszerű hasznosításával tervez a koncepció. A 21. századi magyar lakóház építészet fontos feladatai közé tartozik többek között, hogy stílusában levetkőzze a ’szocreál’ nehezen elfogadható hagyatékát (például a kockaházak), hogy nemes alternatívát mutasson a túlszaporodni látszó „helyidegen” alpesi, és mediterrán stílusú építkezéseknek. Külön figyelmet, érdemel továbbá, hogy a skanzen épített értékei kiváló oktatási alapanyagot adnak a legkorszerűbb passzívház építési-technológiák előzményeinek bemutatására is! Egy másik kardinális kérdéskör, a rendelkezésre álló erőforrások racionalizálásának területe, az ökológiai terhelés minimalizálása. Ezekhez is hasznos ötletek tárházát, és kiváló „kutató bázist” jelenthetnek a már meglévő porták, de nemcsak azok! A Finn-ugor Park jelenlegi területén egy magyar, vegyes falusi utcaképet - a „kódisállásos” tégla lakóháztól, közvetlenül a kockaházak korának kezdetéig - bemutató épületsort tervezünk. Ezeket felépíteni csak úgy van értelme, ha azokat gond nélkül fenn is tudjuk tartani. A portáknak ehhez lakhatónak kell lennie. Egyrészt, hogy a göcseji népi építészet iránt érdeklődő kutatók használat közben új impulzusokkal gazdagodhassanak, másrészt hogy kiadható apartmanként bevételt hozzanak. A korabeli technológiákkal készülő szálláshelyekhez, az adott kor életkörülményeinek megfelelő élmény-udvar is tartozhat, így az aktív pihenésre vágyók amellett hogy kipróbálhatják az adott kor otthonait, gyakorolhatják a korabeli házkörüli tennivalókat is. Az előzőekben soroltak együtt adhatják egy Öko Építészeti Kutatóhely mintakincsét. A jelenleg foglalkoztatóházként használt épület földszintje továbbra is konferencia terem maradhat. Az épület tetőterében pedig szak- könyvtár kaphat helyet, digitális kutató munkaállomásokkal. Az élménypark mindennemű energia-ellátását a megújuló energiaforrásokra kell alapozni. Ez nélkülözhetetlen feltétele a fenntarthatóságnak. Az Olajipari Múzeummal együttműködve lehetőség lehet arra, hogy a látogatók betekintést nyerjenek a megújuló energiaforrások komplex felhasználásának a műszaki megoldásaiba. A Göcseji Falumúzeum és Néprajzi Élménypark beruházás Zalaegerszeg egyik legnagyobb szabású turisztikai befektetése lehet. Munkát adhat helyi építőipari vállalkozásoknak. hosszútávon biztosíthat megélhetést a göcseji hagyományokat őrző kézműves családoknak, hátrányos helyzettel küzdőknek, kereskedelemmel, vendéglátással foglalkozóknak. Hosszútávon segítheti Zalaegerszeg város turisztikai fejlődését, és jelentősen növelheti Zala Megye Turisztikai vonzerejét. 306
