Bereczki Ibolya - Nagyné Batári Zsuzsanna - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 26. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2014)
VARJÚ ANDRÁS: Fejlesztési stratégia 2014-2024
tosságúnak. Egyrészt érdemes volna a lakóépületek típusainak körét bővíteni, majd az így kialakított faluképhez illeszkedően pótolni a még hiányzó közösségi épületeket. Másrészt rendezni kell a Magyar Olaj- és Gázipari Múzeummal való muzeológiai és ezzel összhangban a területi kapcsolódásokat is. A zalaegerszegi Skanzen jelenleg 19. század közepére jellemző faluképet mutat. Hiányoznak belőle a kicsit későbbi gyönyörű göcseji téglaépületeink. Elsősorban az ún. „kódisállásos lakóházak”, melyeket érdemes lehet felépíteni. Néhány jellemző háztípussal, nem csak építészeti szempontból válna átfogóbbá a szabadtéri bemutató, hanem lehetőség nyílna a 19. század végére már erőteljesen polgárosodott lakókultúra bemutatására is. Azzal együtt, hogy ezek után, a gyakran hiányolt közösségi épületek - iskola, szatócsbolt, kocsma - is könnyebben illeszthetők az összképbe, még egy gondunk megoldásához is közelebb kerülhetünk. Jelenleg nincs jól kidolgozott átmenet a Skanzen és az Olajipari Múzeum között, pedig minden lehetőség adott lehet hozzá. Ha az előbbi épületei korban közelebb kerülnek a 20. századhoz, kézenfekvőnek tűnhet egy, az olajipar zalai térnyerésének kezdeteihez kötődő lakóház elhelyezése a két múzeum területének „határán”. Akár úgy is, hogy az Olajipari Múzeum ezen keresztül válik megközelíthetővé a látogatók számára, mintegy „teret nyitva” a 20. század története felé. Tanulás Az újabb keletű és szemléletű társadalmi elvárások jelentős tennivalókat indukálnak egy szabadtéri gyűjtemény esetében is a hagyományos muzeológiai feladatok mellett. Mindezt elsősorban a kulturális nevelés, a múzeumpedagógia területén. Evek óta „teltházat” hoznak nyári táboraink. Egyre sikeresebbek tematikus foglalkozásaink, középiskolásokat megszólító TAMOP finanszírozású tanfolyamaink. Mindezt sikerként könyvelhetjük el, viszont felelősséggel gondolkodó múzeumi szakemberként az újszerű tevékenység veszélyforrásaira is figyelni kell. A jelenlegi infrastrukturális keretek között a gyerek foglalkozások ideje jelentős részben, az épületek, a műtárgyak közvetlen szomszédságában telik. Mindez olykor túlzott amortizációs terhet jelent a klasszikus múzeumi környezet számára. Ebből a szempontból rossz helyen van a jelenleg használt Foglalkoztató ház. A másik, jelenleg múzeumpedagógiai célokat is szolgáló „Zalalövői közönség porta” a tervek szerint a vendéglátás és különböző a rendezvények lebonyolításának helyszíne lenne, így múzeumpedagógiai célokat tovább nem szolgálhat. A jelenlegi fogadó épület belső átalakítása után jó hely lehet a múzeumpedagógiai foglakozások megtartására. Megközelítés szempontjából - a fejlesztések után is - a bejárati oldalon marad, így - a jelenlegi gyakorlattal ellentétben - kényszerű forgalommal nem terheli a múzeum területet. így szinte teljesen kiküszöbölhető, az indokolatlan amortizációs terhelés. Kialakítható minden igényt kielégítő foglalkoztató terem, de ruhatár, mosdó, öltöző, étkező, szertár is. Az épület mögötti liget remek helye lehet a szabadtéri foglalkozásoknak, népi játékoknak, a szabadidő hasznos eltöltésének. Hogy meleg, de esős időben is ideális környezetet tudjunk a foglalkozásokhoz biztosítani, egy egyszerű szerkezetű oldalról nyitott, de fedett foglalkoztató térre még szükség lehet. Szórakozás, kaland A Göcseji Falumúzeum különleges figyelmet fordít a családokra. Olyan hellyé kíván lenni, ahol akár az egész napot is kellemesen el tudják tölteni. Ehhez megfelelő környezetet kell kialakítani úgy, hogy az egészen kicsi gyermekektől a szépkorúakig mindenki a saját igényeinek megfelelő, különleges élményhez juthasson. Ha a Skanzen kínálata és ezzel együtt, a hozzátartozó terület is bővül, akár igazi élményközponttá is válhat. A kijelölt területen helyet adhatunk egy különleges Népi Játszó- és Kalandparknak, a Zala-holtág vízi élővilágát bemutató Szabadtéri Élmény Szigetnek, a Göcseji Mintakertnek, és méltó helyen lehet bemutatni a vidék jellemző vad- és haszonállatait. Felemelő élmény volt már második alkalommal megélni a „Népi Játékok Olimpiája” rendezvényünk gyermek zsivaját. Kiváltképpen az hatott különlegesen, ahogy a legegyszerűbb játék- és mozgásformák mennyire magukkal ragadták az ifjakat. A tapasztaltak szerint élő az igény egy, leginkább a természet adta anyagok és lehetőségek felhasználásával épülő játszótérnek. A tájegység vízi világa még nem bír igazi bemutató- hellyel. Ennek hiányát igyekeztünk pótolni valamelyest, a már elkészült hal- illetve madár megfigyelő állomásunkkal. Mindemellett külön érdekesség lehet, hogy e piciny területen a vadvízi élővilág, a folyóvizek sajátos geológiai környezetéhez tökéletesen alkalmazkodó jellegzetes föld- használat, a rétművelés, illetve víz - mint energiaforrás - használatba vételével kapcsolatos technika-történet is bemutatható! Örömre ad okot, hogy az utóbbi években egyre inkább felértékelődni látszik a természet közeli életmód. Újra értéke van a helyben aratott terménynek, szüretelt gyümölcsnek. Már eddig is igyekeztünk a Göcsejre jellemző hihetetlen fajtagazdagságra felhívni a figyelmet. Ezt tovább erősítendő, elsősorban az idősebb, városlakókra gondolva lehetne lehetőséget teremteni - Göcseji mintakert létesítésével- egyrészt a fajtavédelemre, másrészt az aktív kikapcsolódásra, kertészkedésre. Zalaegerszeg nem rendelkezik állat- és növénykerttel. A hosz- szabb távú tervek között sem körvonalazódik ilyesmi. A Göcseji Falumúzeum nem vállalhatja fel ezt a funkciót teljes egészében, viszont lehetőségeit, ezen a téren is sokkal jobban kihasználhatná, mint eddig. 305
