Bereczki Ibolya - Nagyné Batári Zsuzsanna - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 26. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2014)
H. CSUKÁS GYÖRGYI: A Bakony, Balatonfelvidék tájegység története a megvalósulásig
A kádártai ház berendezési tervét TAKACS Lajos készítette el az 1885-ben született utolsó tulajdonos visszaemlékezése alapján, a századfordulós állapotnak megfelelően, amikor a füstöskonyha és a szobai szemeskályha még üzemelt.74 Magunk az 1920-as években történt átalakítást követő állapot rekonstruálására tettünk javaslatot. Ekkor a szobába már rakott sparheltet állítottak, melynek füstjét kályhacsövön vezették a füstöskonyhába. A füstöskonyhás házak fokozatos átalakításának ez a helyileg tipikus megoldása a lakáshasználatot is megváltoztatta, télen ugyanis a főzés színtere áttevődött a szobába.75 A nyirádi vízimalmot és molnárlakást bontáskori, a 19. század végére kialakult állapotában akarta bemutatni a tájegységfelelős, amikor a kétkerekű vízimalom egyik kőjáratát már leszerelték. A molnárlakás szabadkéményét ekkorra lezárták, s alá rakott sparhelt és kemence épült, melyek füstjét zárt kürtő vezette a lezárt szabadkéménybe, ahogy azt bontáskor dokumentáltuk.76 Ezzel a szabadkéményes konyhák modernizálásának egyik jellegzetes megoldásának bemutatására nyílt lehetőség. 77 A Múzeum működése során egyre nagyobb jelentőségre tett szert a közművelődési, múzeumpedagógiai tevékenység. Külön osztály szerveződött erre, melynek munkatársai a muzeológusokkal szoros együttműködésben szervezték a tájegységekre, azok egyes építményeire, enteriőrjeire épülő bemutatókat, tematikus foglalkozásokat, programokat.78 A közönségtől érkező visszajelzések is arra figyelmeztettek, hogy a berendezett lakóházakon túl olyan objektumokat is tanácsos bemutatni a Múzeumban, amelyek a falusi, mezővárosi lakosság közösségi életének minél több oldalát megvilágítják. Közösségi, ipari, szakrális épületek kezdettől szerepeltek a tájegység telepítési tervében, s amikor alkalom adódott rá, ezek számát növeltük is. így került sor a ka- polcsi vásártéri cédulaház megvásárlására és bontására 1985-ben.79 Minthogy a nyirádi vízimalom a víz hasznosításának tematikáját kínálta, a telepítési tervbe iktattuk a köveskáli közkutat és mosót, a mellette lévő tűzoltószertárral.80 CSALOG Zsolt elképzelése szerint az óbudavári mosó és egy közkút épült volna fel a tájegységben, tervtanácsi vitára, döntésre azonban távozása miatt már nem került sor. A köveskáli épületegyüttes mindkét építményt pótolta, és igen jól illett a tájegység telepítési tervébe, minthogy a közkút és mosó Köveskálon is a mezővárosi múlttal rendelkező falu központjában, a katolikus templommal szemben épült az ott fakadó karsztforrás 8. kép. A köveskáli közkút és mosó (H. CSUKÁS Györgyi felvétele, 1999) 74 TAKÁCS Lajos előzetes berendezési terve. SZNM MNÉA-E 51/8/2-17. 75 H. CSUKÁS Györgyi újraépítési javaslata. SZNM MNÉA-E S1/5/2-44, 63-64. 76 H. CSUKÁS Györgyi újraépítési javaslata. SZNM MNÉA-E 133/5/10-33. 77 H. CSUKÁS Györgyi előterjesztése a tájegység tüzelőberendezéseiről. SZNM MNÉA-E 133/7/2-13. 78 KÁLDY Mária 1985., 2001a. 79 H. CSUKÁS Györgyi bontási naplója: SZNM MNÉA-E 192/4/2-7.; SZALAI András 1986. 26-28. 80 SZNM MNÉA-E 315, E 306.; H. CSUKÁS Györgyi 2001b. 29
