Bereczki Ibolya - Nagyné Batári Zsuzsanna - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 26. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2014)
ARANYOS SÁNDOR: A néprajzi gyűjteménytől az ökomúzeumig A Szennai Skanzen középtávú fejlesztési lehetőségei a 21. században
zító nyomtatott in-formációk segítségével tudhatják meg, hanem a helyszínen tartózkodó személyzet ad nekik betekintést a hely témájába.46 Az éves rendezvény naptárban az ökomúzeumi küldetéssel összhangban levő programok és tevékenységek felépítése, a lokális, a mikrorégiós, a megyei, vagy országos palettáról beemelt attrakciók, illetve vizsgálatok eredményeinek feldolgozása. Minden rendezvény alapját az élő múzeumi helyszínek adják, amiket kiegészítenek a közösségek által bemutatható elemek, attrakciók. Ezt teszik színesebbé a helyi termelők és/vagy kézművesek, valamint a külső, de a kistájakhoz kötődő szolgáltatók, fellépők. A permakultúrás rendszer megformálása csak a környezeti adottságok, valamint a gazdálkodási, etnobo- tanikai kutatási eredmények adaptálásával végezhető el. Ehhez természettudományi alapfeltárásokra van szükség. Az eredmények alkalmazása ebben az esetben az üzemeltetés, karbantartás terén realizálódik, aminek folyományaképpen állandó és alapos egyeztetésre, tájékoztatásra van szükség a szakmai és a műszaki vezető valamint a fizikai személyzet között. A kertek, parcellák, fák gondozása, az építmények karbantartása, csak a műszaki és a szakmai vezető által kiadott utasítások mentén, az alapkutatásokra támaszkodva hajthatóak végre, amit előre elkészített cselekvési tervben szükséges rögzíteni. Következtetések A permakultúrás rendszerre alapozott, ökomúzeumi küldetés kulcsfontossága az önellátásban és az ismeretek átadásában rejlik. Vagyis a felnövekvő generáció számára adunk egy praktikus tudást, mely vidéki környezetben hasznos lehet életminőségük javításában, visszatanítunk olyan alapvető szakismereteket, melyeket már a falvakban sem ismernek, továbbá csökkentjük kiszolgáltatottságukat a globalizálódó világgal szemben. Ugyanakkor célunk az aktív lakosság számára is egy újabb alternatívát biztosítani. A tevékeny népesség által őrzött, de nem gyakorolt tudás alapján kell kialakítani a rendszert. Hiszen a múzeum nem csak geográfiai tekintetben része a településnek. Munkát ad itt élő embereknek, akik energiájukat fektetik be ellenértékként. Célunk, hogy a múzeum képes legyen a valóságos és virtuális pozitív hatásaival átlépni. A bevont lakosság munkaerejét és tudását adja, melyért az intézmény kulturális örökségük menedzselését, sokrétűen hasz-nosítható ismeretet és munkahelyet biztosít. A megye 245 településének közel 50 %-a 500 lakos alatti lélekszámú, de kedvezőtlen gazdaságföldrajzi mutatói sem irányozzák elő a társadalom és a második szektor releváns innovációját. A kulcs a szinergiában van/le- het, hiszen egy akkora falu, mint Szenna turisztikai szolgáltatásai nem tudnak mérvadó célcsoportot ellátni. Az 1978-ban megalakult múzeum fejlődéstörténetét a következőképpen tudom összefoglalni: a múlt bemutatását 46 SZABÓ Zsuzsanna 2010. 21 -22. megcélzó intézmény közművelődési programjainak köszönhetően az 1990-es évekre elérte működésének a csúcsát, utána egy lassú visszaesés volt tapasztalható. Majd egy profilkeresést követően elindult az átalakult társadalmi környezet igényeihez fokozatosan igazodó, a „jövőnek szóló” intézményi kép megformálása. Az utóbbi fázisban feladatai között szerepel egy szinergiára épülő működési elv megteremtése, ami előrevetítheti azt a hipotézist, hogy Szenna jövője a mikro régió jövője. A munkámban vázolt fejlesztési célkitűzések között nem említettem egy új látogatófogadó tér, valamint parkoló helyiségek létesítését. A falu közepén található intézménynek nincs lehetősége arra, hogy ezeket saját területén alkossa meg. De nem is szeretné, hiszen aki meglátogatja a Múzeumot, az Szennára érkezik. Ezért szerepel a középtávú elképzelések között a Szennai Skanzent övező terület korszerűsítése, mint a falu infrastrukturális hálózatának és a célközönség igényeit kiszolgáló szolgáltató helyiségek modernizációja. Minden strukturális vagy funkcionális innováció - pl. előadóterem, mozi helyiség, étterem, helyi termékforgalmazási pont, parkolók - Szenna gazdasági igényeivel korrelál. Mindez pedig egy mikro régiós turisztikai fejlesztés részeként képzelhető el. Mindez nem érhető el hálózatépítés nélkül. Az alapkutatásokkal összhangban kell elindítani az intézmény kapcsolatrendszerének fejlesztését. Az „építkezés” során prioritást élvez a Kaposvári Egyetem, a kaposvári Rippl- Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum, valamint a Marcali Múzeum. Az interdiszciplináris vizsgálatok intézményen belüli megerősítéséhez, valamint az állandó kiállítások megújításához nélkülözhetetlen olyan külső szakemberek, intézmények bevonása, akik objektív, akár látogatói szemmel tudják szemlélni a múzeumot és az adott területek megújítását képező koncepciókat. A célok és az új feladatok tekintetében pedig a kultúrtörténeti vizsgálatok mellett, a természettudományos módszerek használata, értékelések elemzése is szükséges. Az intézmény kapcsolatait nemzetközileg is erősíteni szükséges. Magyarország egyetlen ökomúzeumaként, egyben a Szabadtéri Néprajzi Múzeum tagintézményeként, együttműködési lehetőségeket kell keresni a hasonló küldetésű közgyűjteményekkel, szórakoztató centrumokkal, tudományos intézetekkel. A megszerzett tapasztalat, kapcsolat szükséges ahhoz, hogy megosszuk és gazdagítsuk azt a tudásbázist, ami a skanzenek megújításának irányába mutathat. A hazai és nemzetközi interdiszciplináris vizsgálatokba való bekapcsolódással elmélyítjük a gyűjtemények bemutatásának lehetőségét, irányvonalát, hitelességét. Rövid-, közép- és hosszú távú kutatási programok I. Szenna helytörténeti kutatása: a program legfontosabb eleme az egymástól elszigetelt lokális kezdeményezések szakmai támogatása, egyesítése, szükséges kor270
