Bereczki Ibolya - Nagyné Batári Zsuzsanna - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 26. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2014)

ARANYOS SÁNDOR: A néprajzi gyűjteménytől az ökomúzeumig A Szennai Skanzen középtávú fejlesztési lehetőségei a 21. században

41. kép. Láncos Miklós járás a Szennai Skanzenben, a szennai Fekete László Általános Iskola tanáraival és a Szennai Ifjúsági Ponttal együttműködésben (STEPÁN Kata felvétele, 2013) 42. kép. Játékudvar a csökölyi portán (STEPÁN Kata felvétele, 2013) ismerés, az egyes kulturális megnyilvánulások vagy tár­gyak leírásán túl, azok múzeumi beillesztésére, támoga­tására törekszünk. Szenna esetében a permakultúrás rend­szerre alapozott ökomúzeumi elképzelést úgy kívánjuk kiteljesíteni, hogy a múzeum minden területe a megha­tározásban szereplő elvekhez kapcsolódik. Vagyis az ismeretátadástól a kommunikáción és marketingen át a karbantartásig, minden gyakorlatnak a feldolgozott té­mákból kell kiindulnia, és azok hasznosítására, gyakorla­ti alkalmazására kell irányulnia. Az ismeretátadási és interpretációs stratégiában meg­jelölt programok, tevékenységek mindegyike a múzeumi adottságokra, az élő múzeumi helyszínekre épül. Ezért a célok, módszerek és tevékenységek számára alapkutatá­sokat szükséges folytatni, az etnobotanika, ökologikus gondolkodás, társadalomtörténet, a férfi-női életmodel- lek összeütközése, vallástörténet, gazdálkodás témákban. A vizsgálatokra épülő múzeumpedagógiai stratégia fog­lalkozásainak kidolgozásával a cél olyan kompetenciák át­adása, melyekkel rávilágítunk a mikrorégió kulturális folya­mataira és hasznos tudással látjuk el a felnövekvő gene­43. kép. Tematikus hétvége 2014. március 15-én, a kaposvári Somogyi Huszárok Hagyományőrző Egyesület közreműködésével (ARANYOS Sándor felvétele, 2014) 44. kép. Pünkösdi Sokadalom című nagyrendezvény a Szennai Skanzenben. A programot a szennai Lázi Dombi Kulturális Egyesülettel, és a Zselic Alapfokú Művészetoktatási Intézmény tanáraival, növendékeivel közösen valósítottuk meg (HOFFMANN Zsuzsanna felvétele, 201 3.) rációt. A látogatófogadás esetében az élő múzeumi hely­színek működtetéséhez az egyes szám harmadik szemé- lyű interpretáció szükséges, amelyek alapját az alapkuta­tások eredményeit feldolgozó forgatókönyvek adják. A módszer az angolszász living history-val egyezik meg, amikor alapvetően emberekkel töltjük meg a kiállítóte­reket, a plusz információkat a látogatók nem táblák, eliga­269

Next

/
Thumbnails
Contents