Bereczki Ibolya - Nagyné Batári Zsuzsanna - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 26. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2014)
ARANYOS SÁNDOR: A néprajzi gyűjteménytől az ökomúzeumig A Szennai Skanzen középtávú fejlesztési lehetőségei a 21. században
38-39-40. kép. A szennai 20. századi lakóház felépítésére tett javaslatok (ARANYOS Sándor felvétele, 2013-2014) ez nem fér bele. Hogyan hozható párhuzamba az ambivalencia? A válasz egyszerű: az ökomúzeumi módszertannal. Vagyis társadalmi egyeztetésre kell hívni a közösséget, a plébánia segítségével, akik már támogatásukat fejezték ki a projekthez. A bemutatott kulturális attribútumok időbeli síkjának szélesítését egy szennai 20. századi porta áttelepítésével 45 45 BLOCH RAVN, Thomas 2009. 164-167. vélem koherensnek. Ezzel nemcsak Szenna helytörténeti kutatásához biztosíthatunk perspektívát, hanem a község épített örökségének múzeumon belüli alulreprezen- táltságát is csökkentenénk. Az 1930-as évekből egy tég- laoromzatú, feltehetőleg a FAGI építmények helyi típusát szeretnénk felépíteni, melyben egy 1960-1970-es időmetszetet szemléltetünk. A tematikai bővítés másik oldalát képviseli a vidéki életmód 20. századi művelődésének aspektusa, amely átmenetet képez a tradicionális és a polgári attitűdök életmódbeli megnyilvánulásai között. Az 1920-1930-as évek kultúrpolitikai konszolidációja, a gróf Klebelsberg Kuno nevével fémjelzett főként közoktatásügyi reform. Elvei között szerepelt népiskolák tömeges felállítása és a népművelés szervezett kiépítése. Ennek köszönhetően, 1925- ben elinduló programjában új tanterveket, oktatási kézikönyvek készíttetett el, illetve népiskolákat hozott létre. A múzeum területén felépítendő típusterves iskolaépület funkciójában az intézmény ismeretátadó programjainak lebonyolítását fogja ellátni, beleértve a foglalkoztató tereket illetve azok kiszolgálóhelyiségeit (raktár, mellék- helyiségek). A kutatás helye a rendszerben A fentebb részletezett rövid- és középtávú fejlesztések megvalósulását, valamint az intézmény struktúrájának felépítését, megerősítését majd hosszú távú működtetését csak magas színvonalú, prosperáló kutatási tevékenységekkel lehet elősegíteni. A vizsgálatok tárgyának minden esetben illeszkednie kell a múzeum profiljához, küldetéséhez. Mind az ökomúzeumi, mind a permakulturás fejlesztés magában hordozza azt a veszélyforrást, hogy a kollégák felkészültsége, a közösségek megfelelő kutatása, a rendszerek ismerete nélkül nem érhetőek el a kijelölt célok, nem teljesíthetőek a feladatok. A szakmai kutatásokat ezért meg kell előzniük társadalmi, illetve intézményi helyzetelemzéseknek, majd ezt követően alap- feltárásoknak. Például Melyek azok az önkormányzatok, polgári egyesület, amelyek profiljaikkal támogathatják a múzeum tevékenységeit? Kik azok a magányszemélyek, akik segítséget tudnak adni a telepítésekben, a zöld terület fejlesztésében? Hiszen a már részletezett rendszerek alapja a tudás, ami körülveszi a múzeumot. Ezeket a kompetenciákat kell kiaknáznia az intézménynek. A szakmai feltáró munkákkal elsősorban megalapozzuk és alátámasztjuk az egyes tevékenységek, részlegek munkáját az ismeretátadás, a kiállításrendezés, a publikálás, a gyűjteménygyarapítás, az állományvédelem, a nyilvántartás, a közönségszolgálat, illetve az üzemeltetés és karbantartás területén. Vagyis a tudományos kutatás termékfejlesztő szerepet tölt be az Intézményben.“15 Ennek az elvnek megfelelően, gyakorlati diszciplínaként közelítünk a néprajz és a rokon tudományterületek felé, a tudományágakon átívelő vizsgálatokra támaszkodva a meg268
