Bereczki Ibolya - Nagyné Batári Zsuzsanna - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 26. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2014)
ARANYOS SÁNDOR: A néprajzi gyűjteménytől az ökomúzeumig A Szennai Skanzen középtávú fejlesztési lehetőségei a 21. században
33-34. kép. A Somogyszobi lakóház utcai homlokzata, valamint a hátsó szobából kialakított élő múzeumi helyszín berendezése (ARANYOS Sándor felvétele, 2014) A temető tekintetében az elsődleges célkitűzés a temetőkert kialakítása. A fejlesztés elsőként a hitelesség miatt prioritás, hiszen soha nem álltak a temetők természetes, vagy mesterséges kerítések nélkül, másrészt a terület zöldterület innovációjának a részeként be kell ágyazni a permakultúrás gazdálkodás kialakítását célul kitűző munkákba. A cinterem 1972. évi tanulmánytervben lévő átalakítása komoly lehetőséget rejt magában a megye interetnikus képének és szakralitásának bemutatását illetően. De a múzeum közösségi beágyazását tekintve hasonló kételyek vetődhetnek fel, mint egy római katolikus kápolna esetében. A gyűjtőterület római katolikus lakosságának vallásgyakorlását és életvitelét az intézményen belül kidolgozatlannak vélem. Ugyan a gyűjtőterületet tekintve a századfordulóig református többségű településekről beszélhetünk, de a lakosság egykézése következtében releváns a katolikus népesség számának emelkedése. Ezen vallási csoport múzeumi környezetbe való ültetésére, egy római katolikus szőlőhegyi kápolna, továbbá a táji csoportokra jellemző szentet ábrázoló szobor másolatban történő felépítését javaslom. A hiteles másolati építmények bemutatása a táji csoportok római katolikus lakosságára kiterjesztett szociológiai, néprajzi, antropológiai vizsgálatával, illetőleg a helyi római katolikus plébánia bevonásával valósítható meg. De a szakmai és részbeli közösségi előkészítettség ellenére is felvetődik a kérdés, hogy a törté35. kép. Nepumuki kápolna, Mosdós (ARANYOS Sándor felvétele, 2014) netileg igazolt többségi protestáns közösségek, akik hit- buzgóságáról, valamint a katolikus csoportokkal való szem- behelyezkedéséről a források is tanúskodnak, miként fogadja egy katolikus építmény felépítését, a faluk közepén lévő múzeumban? Nos, a település jelenlegi társadalmi felépítéséből, az ökomúzeumok örökség megőrző és identitás építő jellegéből, a permakultúra fenntartható fejlődést megcélzó alapvonásaiból kiindulva, az intézményi struktúrába beépíthető. Viszont stratégiailag nem lenne megalapozott lépés, ha éppen ezért veszítené el a Múzeum azon egyének, csoportok közreműködését, akik ideológiájába 36. kép. Szent Antal kápolna, Nagyberki-Szalacskahegy (ARANYOS Sándor felvétele, 2014) 37. kép. Szentlélek iskola kápolna, Öreglak-Barátihegy (ARANYOS Sándor felvétele, 2014) 267
