Bereczki Ibolya - Nagyné Batári Zsuzsanna - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 26. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2014)

ARANYOS SÁNDOR: A néprajzi gyűjteménytől az ökomúzeumig A Szennai Skanzen középtávú fejlesztési lehetőségei a 21. században

sének gondolata fogalmazódott meg az 1972. évi tanulmánytervben. Az átépítés lehetősége felülírná a rinyako- vácsi épület hasznosítását, és az ott bemutatott koncepció kerülne erre a portára. Ellenkező esetben szeretnénk a hagyományos enteriőr kiállítást megtartani, melynek bemutatási időmetszetét az 1890-1900-as évekre datáljuk. A portán a gazdasági épületek felújítását követően, a hagyományos zselici és belső-somogyi baromfitartást szeretnénk szemléltetni. Elő múzeumi helyszínként kapcsolódna a permakultúrás rendszerben lévő struktúrákhoz és az aprójószág tartás hagyományain túl, a jelenig mutató tartási módszereket is reprezentálni szeretnénk.

19. kép. A kisbajomi lakóház utcai homlokzata (ARANYOS Sándor felvétele, 2014)

Az 1843-ban épített csökölyi lakóház egy féltelkes jobbágycsalád életvitelét mutatja be. Élőkért nélküli, szarufás tetőszerkezetű, elöl csonkakontyolt, oromzata díszített, elő és oldaltornácos.38 A többi lakóépülethez hasonlóan füstöskonyhás, mely jelen esetben ez egy kis szűk folyosóként jelenik meg, a kemencét már lebontották, az áttelepítendő lakóházak műszaki és egyéb adottságainak összefoglalása alapján.3’ A rinyakovácsi és a csökölyi lakóépület ugyanannak a háztípusnak két változata.40 Az épület korábbi tulajdonosának elmondása szerint, szoba - kiskonyha - kemencés konyha - kamra alaprajzú volt.41 Az újraépítés során két füstös konyhát építettek, mely nem tűnik logikusnak és hitelesnek sem, hiszen két ugyanolyan funkciójú teret miért alakítottak volna ki egymás

20. kép. Archív felvétel a Csököly, Dózsa György utca 64. számú lakóházról (SZNM MNÉA-A 21986)

21. kép. Archív felvétel a Csököly, Dózsa György utca 64. számú lakóházról (SZNM MNÉA-A 19306)

mellett. A helyszíni felmérések, gyűjtések pedig igazolják, hogy az építmény 1978-ban kéményes volt.

A Szabadtéri Néprajzi Múzeum dél-dunántúli tájegységének alapkutatásai során a szóban forgó, Dózsa György út 64. számú épületet is felmérték. A felmérési rajzokból kitűnik, hogy a középső helyiség - jelenlegi füstös konyha - hossztengelyére merőlegesen helyezkedett el a mestergerenda. Ez a struktúra feltételezi azt, miszerint a keskeny helyiséget az első szobából határolhatták le. A helyiség méretéből adódóan, valószínűleg kemencés lakóhelyiség volt.

22. kép. A Csököly, Dózsa György utca 64. számú lakóházról készült homlokzati rajz, a Rippl Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum adattárában lévő, 1972. évi tanulmányterv rajza alapján (NA 2741-2010)

38 KNÉZY Judit 1974. 48-60.

39 Az 1972. évi tanulmányterv alapján.

40 ZENTAI Tünde: Szakértői vélemény a Szennai Néprajzi Gyűjtemény építéséről. SZNM MNÉA-A 1693.

41 TÓTH Lídia: Lakáskultúra. NM EA 13556.

263