Bereczki Ibolya - Nagyné Batári Zsuzsanna - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 26. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2014)
ARANYOS SÁNDOR: A néprajzi gyűjteménytől az ökomúzeumig A Szennai Skanzen középtávú fejlesztési lehetőségei a 21. században
wí, , ■1 ís® i te v i J h ^.usJ új^w^Si ... a B mm B ! nt VT.. ■jjfn ’ ''‘ hiiil! udMii lörlooKZAf 23. kép. A Csököly, Dózsa György utca 64. számú lakóházról készült udvari homlokzati maunálé és alaprajz, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum adattárából (SZNM MNÉA-A 166) 24. kép. A Csököly, Dózsa György utca 64. Számú lakóházról készült udvari homlokzati maunálé és alaprajz, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum adattárából (SZNM MNÉA-A 166) Ha megvizsgáljuk a dél dunántúli lakóházak fejlődését és táji különbségeit, akkor egyértelműen kirajzolódnak a keleti és a dél, dél-nyugati részek markáns eltérései. A tüzelőszerkezetet illetően a 19. század első felében a tal42 Főként a Belső-Somogy és a Zselic táj csoportok esetében. 43 ZENTAI Tünde 1991. 54-55. pas-vázas szerkezetű tájakon42 még markánsan jelen vannak a kályhás, füstös konyhás lakóépületek, melyek más- zókéményessé alakulása az 1850-es évektől indul el. Viszont éppen az eltérő kulturális adottságok és folyamatok, térbeli, időbeli terjedésének hatására, a modernizáció a század végére a Dél-Dunántúl legkisebb településeire is eljutott.43 25. kép. Csökölyi rakott tűzhely analógiák (SZNM MNÉA-A 165.) 26. kép. Csökölyi rakott tűzhely analógiák (SZNM MNÉA-A 161.) Úgy vélem, a meglévő épületek építészeti homogenitásából, az előbbiekben bemutatott források és történeti folyamatokból adódóan, felvethető az átalakítás kérdése, a konyha füstmentesítése és analógiák alapján egy mászó kéményes forma kialakítása. Mindez természetesen csak a részletes csökölyi gyűjtések feldolgozásával, valamint falkutatásokkal valósítható meg. Viszont a beható épület- és családtörténeti tények híján, a lakóház egy 1900 és 1910 közötti időmetszetnek megfelelően rendezhető újra, amelyben a fehér gyászt mutatnánk be. A múzeum legnagyobb portájaként egy többfunkciós tér kialakításá264