Bereczki Ibolya - Nagyné Batári Zsuzsanna - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 26. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2014)
ARANYOS SÁNDOR: A néprajzi gyűjteménytől az ökomúzeumig A Szennai Skanzen középtávú fejlesztési lehetőségei a 21. században
töltöttek ki. A szoba hosszanti irányban húzódó mestergerendájába vésett felirat alapján, a házat 1861 -ben építették. Az épületet építtetőjétől, az akkor már agglegény Göncz Mihálytól vásárolták meg. A szobabelső sarkos elrendezésű, a benne lévő cserépkályha viszont egy 19. század végére jellemző típus. A portán található még egy szennai sövényfonásos, nyitott fedélszékes pajta, egy zse- lickisfaludi disznóól, valamint egy nagybajomi istálló. A lakóházban célunk egy élő múzeumi helyszín kialakítása, mely a tradicionális somogyi nagycsaládban élő asszonyi szerepek, és életvezetési stratégiák bemutatásához kapcsolódik. A kialakított enteriőr időmetszetét szeretnénk megtartani az 1870-es években, viszont minden műtárgyat demonstrációs tárggyal helyettesítenénk. A helyszínhez kapcsolódóan az érdeklődők megismerhetik a hagyományos tartósítás, mosás, takarítás módszereit, szembesülnek a férfi és női szerepekkel, munkakörökkel, tevékenységekkel. Göncz Mihály vásárláskori családi állapotából adódóan, a halál és az azt követő életvezetési stratégiák újraszervezése is a feldolgozható témák körét gyarapítja. A helyszín pontos működtetéséhez szükséges részletes családtörténeti források nem állnak a rendelkezésünkre, így elsősorban lokális visszaemlékezések segítségével, analógiákra tudunk támaszkodni. A második és a harmadik portán található kisbajomi, illetve csökölyi lakóházak esetében építészeti szempontból közelíthető meg a fejlesztés. Az előbbi esetében már 18. kép. A rinyakovácsi lakóház berendezése (KELEMEN Dániel felvétele, 2013) KNÉZY Judit és L. SZABÓ Tünde is megfogalmazta a zárt terű tüzelőberendezés bemutatásának lehetőségét, míg az utóbbi múzeumi helyreállítása során vethetőek fel bizonyos kérdések. A kisbajomi épület eredeti tulajdonosa özv. Csitári Ferencné volt. „A Csitári család korábban egész telkes jobbágycsalád volt. Az a falurész ahonnan az építményt áttelepítették leégett, viszont a lakóház alapjában megőrizte azokat a sajátosságokat, amik jellemzőek voltak az 1847. július 17-i tűzvész idején károsodott épületekre.37 Az ollóágas szelemenes szerkezetű, szoba - konyha - kamra elrendezésű, sátortetős építmény konyhájába pendelyké- mény, téglakemence, katlan és rakott sparhelt beépíté17. kép. A rinyakovácsi lakóház utcai és udvari homlokzata a lakóházak előtt végigfutó utcáról (KELEMEN Dániel felvétele, 2013) 37 KNÉZY Judit 1974. 48-60. 262
