Bereczki Ibolya - Nagyné Batári Zsuzsanna - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 26. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2014)
ARANYOS SÁNDOR: A néprajzi gyűjteménytől az ökomúzeumig A Szennai Skanzen középtávú fejlesztési lehetőségei a 21. században
belső stakeholder külső stakeholder • Szabadtéri Néprajzi Múzeum Mikro környezet: • A múzeumi szak- és frontszemélyzete • Szenna község lakossága • Szenna Község Önkormányzata • Külső pedagógusok/ • múzeumpedagógusok • Termelők • Kézművesek • Civil szervezetek • Önkéntesek Makró környezet: • Emberi Erőforrások Minisztériuma • Somogy Megyei Önkormányzat • Múzeumi látogatók • Tudományos partnerek • Országos, regionális és megyei múzeumi szakemberek • Nevelési és közoktatási intézmények • Média 2. ábra. A Szennai Skanzen stakeholderei a 201 3. évi felmérések, együttműködések és tevékenységek alapján Tekintsük végig, melyek a külső elvárások, azaz mit szeretnének a stakeholderek? Emberi Erőforrások Minisztériuma: országos köz- gyűjtemény tagintézményeként, állami szubvenciót kell biztosítani a működtetéshez. Ennek mértéke közvetlenül hat az intézmény működésére. A jogszabályi háttér biztosítása a működéshez, a múzeum komplex integrálása elvárás a 2012. évi Kormány határozat értelmében. Somogy Megyei Önkormányzat: a múzeum sikeres turisztikai attrakció legyen a megyében. Szenna Község Önkormányzata: a település köz- igazgatási határain belül lévő közgyűjteményi intézmény. Egyetlen turisztikai attrakcióként a múzeum sikeres működése esetén, látogatószámot generálhat más szolgáltató számára. Munkahelyet biztosít Szenna lakossága számára. Szabadtéri Néprajzi Múzeum: háttérintézményként a Skanzen reputációjának növelése, társadalmi hálózatának és beágyazottságának bővítése. Látogatók: élményszerzés, sokszínű programkínálat, a Zselic és Belső-Somogy szellemi és tárgyi örökségének megismerése, mely egy ár-érték arányos szolgáltatást biztosít. Megyei tudományos partnerek (Kaposvári Egyetem): gyakorlati helyszín a hallgatók, marketing lehetőség az egyetem számára. Országos, regionális és megyei szakemberek: a gyűjtési körnek megfelelő táji csoportok népi építészetének, lakáskultúrájának és életmódjának a bemutatása, a skanzenológia módszerét alkalmazva. Termelők és kézművesek: reklám lehetőség, a célcsoportjaik bővítése, forgalmazási helyek/módok gyarapítása. Külső múzeumpedagógusok: a látogatószám növelésével folyamatos megrendelések biztosítása. A múzeum saját hálózatépítésük motorja lehet és szakmai előrehaladásuk érdekében kiváló referencia. Múzeumi szak- és frontszemélyzet: munkahely biztosítása, kellemes munkaköri légkör, konkrét körülhatárolt felelősségi területek, havi munkabeosztások. Nevelési és közoktatási intézmények: az intézmény ismeretátadó stratégiája illeszkedjen a pedagógiai programhoz, mely a non-formális és informális ismeretszerzési lehetőségek egyik helyszíne. Szenna lakossága: megrendelés biztosítása a helyi szolgáltatók számára, kulturális örökségük feltárása és bemutatása, alternatív szórakozási, kikapcsolódási helyszín családi látogatások, ünnepnapok esetén. Média: sokszínű programszolgáltatás, a lokális és a megyei közösségek társadalmi és gazdasági fejlesztése, a megye reputációjának növelése. Civil szervezetek: marketing lehetőség az egyesületek számára. Az intézmény programkínálatának színesítése valamint szakmai hálózatuk építésének egyik helyszíne. Önkéntesek: közoktatási intézmények növendékei számára a kötelező közérdekű munka teljesítésének helyszíne. Sokoldalú, hasznos információszerzési helyszín minden önkéntes számára. A 2013. és 2014. évi tapasztalatok alapján a múzeum működésének megismerése iránt felfokozott érdeklődés tapasztalható. Az önkéntesek a Szennai Skanzen első számú propagálói, akik az új fejlesztésre alapozott belső működési mechanizmusok és gyakorlatok társadalmi megosztásával megalapozhatják az intézmény megítélését illetve lehetőségeit. De a belső elvárások és „önkép” nélkül nem lehet az intézmény küldetését és célját egyértelműen megfogalmazni. A magunkkal szemben lefektetett normák rajzol258
