Bereczki Ibolya - Nagyné Batári Zsuzsanna - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 26. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2014)

ARANYOS SÁNDOR: A néprajzi gyűjteménytől az ökomúzeumig A Szennai Skanzen középtávú fejlesztési lehetőségei a 21. században

kia, a neves somogyi erdő- és vadgazdálkodások, fizikális illetve társadalmi beágyazottsága, a régióban jelentős gazdasági, társadalmi potenciállal bíró, falusi és regionális turisztikai társulások, klaszterek, az ökoturizmus folyamatos erősödése22 - például Kaposvár és a Zselic Vidéke TDM Egyesület, Dél-Dunántúli Okoturisztikai Klaszter - olyan külső illetve belső közeget teremtenek, amelyek megalapozzák a múzeum küldetését, célját és feladatait. Az intézmény számára Kaposvár és a hazánk legnagyobb turisztikai attrakciói között számon tartott Balaton közelsége pedig új perspektívát nyit a célcsoport bővítése valamint a turisztikai, közösségi hálózatépítés területén.

Az említett kistérségek, KOSA László kategorizálása, illetve a fentiekben taglalt helyi, regionális turisztikai társulások agglomerációja alapozza meg azt a hipotézisemet, hogy az intézmény gazdasági, társadalmi, turisztikai és kulturális kapcsolatainak határvonalai túlnyúlhatnak a Nagybajom-kadarkúti kistérségen. Sőt, a korábban említett zóna nincs ugyan olyan kiterjedésű, mint az intézmény vonzáskörzete23, mely úgy gondolom kelet, dél és nyugat irányba meghaladja a megye topográfiai körvonalát is.

Mindent összevetve, az intézmény fejlesztési lehetőségeit az ökomúzeum irányába képzelem el. De milyen az ökomúzeum? A Szennai Skanzen ilyen irányú meghatározását már WINKLER Ferenc is felvetette, amit az intézmény fizikális beágyazottságára alapozott.24 Az ökomúzeum fogalma 1971 -ben született meg, amikor az egyes közgyűjtemények újradefiniálták kapcsolatukat a társadalommal. Ennek értelmében alapja a múzeum és természeti, szociális környezetének interakciójában rejlik, mely a kultúra és az örökség teljességét prezentálja, összekapcsolva a földrajzi területtel és a tevékenységekkel. Ez az örökség lehet anyagi (műtárgy, épület), vagy immate- riális (személy, know-how). MAROEVIC, Ivó szerint az ökomúzeum a valóság és a muzealizált világ folyamatos összemosódása, az élet körforgása, a termékek, illetve a kulturális fejlődés szintjén is. Sőt, munkájában megfogalmazza, hogy bizonyos szempontból az ökomúzeumoknak tovább kell lépniük az etnológiai vagy antropológiai hagyományos metodikáktól. A cél az életmód fenntartása, egy muzeológiai orientációs folyamathoz kapcsolódóan. Talán ezzel lehet a lokális, kistérségi örökséget össztársadalmi szintre terelni? Ha először a „kisközösség” megérti és megtanulja kiaknázni gazdaság- illetve társadalomfejlesztő szándékkal saját örökségét? Ez a két kérdés

írja körül a Szennai Skanzen célját, üzenetét és feladatait.25

Az általában helyben megőrzött objektumok környezetében létrejött ökomúzeumok irányelve egy holisztikus örökségvédelmi nézőpont, amiben a természet, az épített örökség, a társadalom identitásának fejlesztése ugyanolyan szerepet játszik. Számos tanulmány nem kifejezetten mint intézménytípust említi, hanem mint muzeológiai módszertant, melynek alkalmazása és adaptálása a körülötte lévő örökségi elemektől függ. Ennek értelmében létrehozásának is első lépése kellene legyen egy helyzetelemzés.

RIVARD, Rene az ökomúzeum fogalmát, a hagyományos múzeumtípussal való összehasonlításban adta meg. Az egy profilok meghatározását az alábbi összefüggéssel szemlélteti:

Hagyományos Múzeum = épület + gyűjtemények + szakértő személyzet + látogatóközönség Ökomúzeum = természeti környezet + örökség 4- emlékezet + társadalom

A RIVIÉRE, Georges Henri és DE VARI NE, Hugues által 1972-ben megfogalmazott ökomúzeumi definíciót az Ökomúzeumok Európai Hálózata 2004-ben újradefiniálta: „Az ökomúzeum egy dinamikus módszer, amelynek célja a közösségek megóvása, fenntartása, interpretálása és örökségük kezelése a fenntartható fejlődés érdekében. Egy ökomúzeum a közösségi együttműködésen alapszik.”26 DAVIS, Peter 2007-ben tovább részletezte a „maghatározást”, és az előző teóriához hozzátette azt, hogy az ökomúzeum „egy a közösség által vezetett vagy egy örökségi projekt, a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében".27 Szintén az utóbbi szerző 1999. évi tanulmányában tér ki azon attribútumok listájára, amelyeknek lehetőség szerint érvényesnek kell lenniük az ökomúzeumokra:

• A környezet meghatározása: aminek nem szükséges megegyeznie a hagyományos határokkal.

• Egy üzenet megfogalmazása: ami kapcsolódik az „in situ” megőrzéshez és bemutatáshoz.

• A konvencionális tulajdonjogi szemlélet elhagyása: az interpretáció és az állományvédelem feladatai, a kölcsönös együttműködésen, a kooperáción és a kapcsolatok fejlesztésén keresztül valósulnak meg.

22 Az aprófalvas zselici térségben elsősorban a falusi turizmus bonyolítja le a megyébe látogatók rekreációs igényeit, amit erősít a vadász- és kerékpáros turizmus, míg a Dráva mentén az öko-, a vízi- és aktív turizmus érdemel említést. Továbbá több megyei község, gazdasági portfoliójában az önfenntartást, az ökogazdálkodást határozta meg fejlesztési koncepciójuk kiindulópontjának.

23 Az intézmény vonzáskörzetén a profiljából adódó kapcsolathálóját értem, elsősorban, mint turisztikai attrakcióból kiindulva, másrészről a feltárt és bemutatott kultúrdinamikai folyamatok tekintetében.

24 „...a [gyűjteményt] tervezői tudatosan élő faluban képzelték el, vagyis olyan környezetben, amely valamiféle értelemben tradicionálisan »jogfolytonos« környezetet teremt évtizedek múltával is a gyűjteményben demonstrált falusi világ számára, ugyanakkor például szolgálhat [...] az »anyaközség« számára." WINKLER Ferenc: Fejlesztési lehetőségek és irányelvek a Szennai Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény számára. SZNM MNEA-A 3010.

25 Vö. MAROEVIC, Ivó 1984. 241-243, FEJŐS Zoltán 2003. 187 illetve DE VARINE, Hugues: What is an ecomuseum? http://ecomusee.qc.ca/en /ecomuseum/definition-of-an-ecomuseum/ Utolsó letöltés: 2014. november 6.

26 "An ecomuseum is an dynamic way, in which communities preserve, interpret, and manage their haritage fos sustainable development. An ecomuseum is based on on a communitiy agreement". Lásd. CORSANE, GERARD E. - DAVIS, PETER S. - HAWKE, STEPHANIE K. - STEFANO, MICHELLE L. 2008. 3.

27 [...] “o community-driven or haritage project that aids sustainable development" Lásd. CORSANE, Gerard E. - DAVIS, Peter S. - HAWKE, Stephanie K. - STEFANO, Michelle L. 2008. 3.

256