Bereczki Ibolya - Nagyné Batári Zsuzsanna - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 26. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2014)
ARANYOS SÁNDOR: A néprajzi gyűjteménytől az ökomúzeumig A Szennai Skanzen középtávú fejlesztési lehetőségei a 21. században
Külső Lehetőségek (Opportunities) Fenyegetések (Threats) • Kaposvár és a Balaton közelsége. • A megyei erdő- és vadgazdálkodások országos presztízse. • Természetvédelmi területek, tájvédelmi körzetek közelsége miatt kiépült környezetvédelmi hálózat. • Az ökoszemlélet jelenléte az egyes települések gazdasági stratégiájában valamint turisztikai klaszterek, desztinációk arculatában. • Erős polgári háló. • A falusi közösség tudása. • Somogy-megye épített örökségének jelentős része az intézményen belül található. Gyér tájházi hálózat. • Halmozottan hátrányos térség. • A kistérségi kulturális örökség összefogásának, interpretálásának lehetősége. • Hiányos, egymástól elszigetelt helytörténeti és néprajzi alapkutatások. • Szentendre és Szenna távolsága. • A társadalmi környezet megértésének nehézsége: eltérő szocializációs folyamatok, különböző gazdasági és szociális közeg. • A közösség tárgyi és szellemi örökséghez, a történettudományhoz való viszonya. • Mit akar a közösség a Múzeumtól, és milyen kap- csolat alakult eddig ki közöttük? I. ábra. A Szennai Skanzen SWOT analízise, a 2012-ben végzett átvilágítást követően A helyzetelemzés során megfogalmazott tények alapozták meg az intézmény üzenetét, célját és küldetését. ségében Somogy megye több mint felét lehatárolják. Szenna településtől dél, dél-nyugat, nyugat irányba kiindulva egy közigazgatásilag, társadalmilag, gazdaságilag, kulturálisan homogén tömb található, mely elsősorban a Zselic területét foglalja magába. A Zselic kapujaként számon tartott község nemcsak az említett táji csoportok első közI I. kép. A táji csoportok elhelyezkedése Somogy-megyében (ZENTAI Tünde 191.48.) igazgatási egysége, hanem a Simonfai Kistérségi Önkormányzati Hivatal tagjaként, körjegyzőségi telephelyeként is működik. Mindezek tükrében jól látható, hogy közigazgatásilag több kistérséget ölel fel a múzeum gyűjtőterülete, sőt, a járási határokon is túlnyúlik. Úgy gondolom, hogy ebben a második zónában a Szennai Skanzennek kiemelt szerepet kell vállalnia, elsősorban a múzeumok fentebb említett társadalmi szerep- vállalása miatt. Másodsorban Somogy megye ritka tájházi hálózatából“ adódóan, profiljából, illetve módszertanából kiindulva egy szakmai szolgáltatóként kell fellépnie, ezzel segítve az önkormányzatok valamint a civil szféra kulturális feltáró kezdeményezéseit. Ezen munkájával továbbá kutatási eredményeinek bemutatásával hozzájárulhat a turisztikai desztináció, a kistérségi turizmus fejlesztéséhez, különböző szolgáltató csoportokkal, attrakciókkal együttműködésben. Felmérve tehát Szenna, valamint a Szennai Skanzen objektumait, környezeti adottságait és elhelyezkedését, képessé válhat arra, hogy a Somogy megyét lefedő kistérségek illetve az említett második zóna kulturális látnivalóinak keresztmetszetét adja. A megye jelentős részének épített és szellemi kulturális örökségét bemutató épületeket olyan községekből telepítették át, amik néhány kivételtől eltekintve természetvédelmi területről származnak.20 21 A múzeum területén lévő országos műemléki védelem alatt álló református templom, és paró20 Az „in situ” népi műemlékek alacsony száma azzal is magyarázható, hogy 603 580 ha-os területével, az ország legritkábban lakott megyéje, sőt összterületének 82 %-át mezőgazdaságra vagy erdőgazdálkodásra hasznosítják. Az alábbi településeken találhatóak tájházak: Buzsák, Vörs (mindkettő a Tájházszövetség tagja) továbbá Zamárdi, Karád, Lábos, Balatonszentgyörgy. 21 Somogy megye hazánk harmadik legerdősültebb területe, mind regionális, mind országos viszonylatban, természeti értékekben igen gazdag. A Magyar Állami Természetvédelem adatai szerint a megyében 1.858 hektár helyi jelentőségű védett természeti terület található. Somogy megyében összesen 120 hatályos önkormányzati rendelettel védett természeti területet tartanak nyilván. 255