Bereczki Ibolya - Nagyné Batári Zsuzsanna - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 26. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2014)
ARANYOS SÁNDOR: A néprajzi gyűjteménytől az ökomúzeumig A Szennai Skanzen középtávú fejlesztési lehetőségei a 21. században
Az ICOM 2013-ban kiadott etikai kódexében a következőképpen határozta meg a múzeum definícióját: „A múzeum egy, a társadalom és annak fejlesztése szolgálatában álló stabil, nonprofit intézmény, amely nyitott a nyilvánosság számára, és oktatás, tanulás és élményszerzés céljából gyűjti, megőrzi, kutatja, közreadja és bemutatja az emberiség és környezetének tárgyi és szellemi kultúráját. ”16 A közgyűjtemények elé fektetett szakmai és társadalmi igények összemosódását jelöli, hogy új célként jelenik meg az oktatás és élményszerzés. Dániai és angol szabadtéri múzeumok gyakorlatai és működésük igazolta számomra is azt a CSERI Miklós által megfogalmazott alapelvet, hogy a tudásközvetítés, az ismeretátadás, az aktivitásra késztetés, az élményszerzés fogalmak köré felépített fejlesztésekben van a jövő.17 A múzeumoknak a társadalom szerves hálózatában kell működniük, portfoliójuknak megfelelően képessé kell váljanak arra, hogy a társadalom különböző rétegeiből, eltérő alaptudással rendelkező csoportok igényeit kielégítsék. A cél, hogy ezek az intézmények kulturális, szórakoztató, tudásközvetítő központok legyenek, amiben a látogatók praktikus, köny- nyen konvertálható ismereteket kapnak. A közgyűjteményeknek, kiállításaik, programjaik, tevékenységeik során reagálniuk és válaszlehetőségeket kell adniuk bizonyos 21. századi társadalmi és gazdasági problémákra. A Szennai Skanzen küldetése, célja, üzenete Az alcímben szereplő fogalmak meghatározásához elsőként elemezzük az intézmény helyzetét egy SWOT analízis segítségével, melynek egyes pontjait fogom körüljárni a tervek, feladatok megfogalmazásához, valamint munkám korábbi, és további részeiben. Az alábbiakban látott pontokat az intézmény 2012-ben végzett külső, belső átvizsgálása során fogalmaztam meg. A somogyi táj földrajzilag nagyjából azonos jellemzőkkel rendelkezik, viszont kulturálisan igen heterogén. KOSA László „Somogyországon” belül három zónát különböztet meg, melyek túlnyúlnak a szomszédos megyékbe is. A zónák több néprajzi kistájat foglalnak magukba, határaik nem élesek, kialakulásuk pedig a paraszti árutermelésen alapszik. Az első zónába a Dráva menti hor- vát falvakat és az Ormánságot soroljuk. A második Bel- ső-Somogyot, Zselicet, Sziget-vidéket és a drávaszögi magyar lakta falvakat foglalja magába, a harmadik pedig Kül- ső-Somogyot, Kapós-völgyét és a Balaton melléket határolja körbe.18 Az etnográfiai terminológiában használt Belső-Somogy és Zselic táji csoportok,19 a nagybajom- kadarkúti, a csurgói, a nagyatádi, a marcali illetve a lengyeltóti kistérségek területét fedik le, illetve a kaposvári néhány települése tarozik ezen kategóriákhoz. ÖsszesBelső Erősségek (Strengths) Gyengeségek (Weaknesses) • Tiszta és nem túl nagy kiterjedésű gyűjtőterület (Belső-Somogy, Zselic). • Somogy megye néprajzának alapos tudományos feldolgozottsága az 1950-es évekig. • Alapvetően jó állapotban lévő objektum- és műtárgyállomány. • Jó természeti adottságok. • A múzeum területén lévő 17. századi, népi barokk stílusban épült református templom. • A dél-dunántúli régió egyetlen szabadtéri néprajzi múzeuma, mely a skanzenológia módszerét használta. A megalakulásához kapcsolódóan az alapkutatások során komoly szerepet játszott az 1950-es években a népi építészeti szempontból helyi műemléki védelem alatt álló épületek felmérésében. • A falu és a múzeum sajátos térbeli kapcsolata. • 2012 decemberétől fenntartó a Szabadtéri Néprajzi Múzeum, tulajdonos a Magyar Állam. • Tudományos, gyűjteményezési és kiállítási stratégia, a rövid-, közép-, illetve hosszú távú fejlesztési koncepció hiánya. • A klasszikus néprajzi szemlélet alkalmazása az alapkutatások során. • Torzítások az áttelepítésben, egysíkú bemutatás, a hitelesség problematikájának kérdései az enteriőrökben. • A lakóépületek Belső-Somogyból származnak, a Zselicet főként a gazdasági épületek reprezentálják. • Tudományosan feldolgozatlan gyűjtemény. • Több, egymástól független nyilvántartási szám és a teljes állomány a Szentendrei Skanzen nyilvántartásába integrálhatóságának etikai, illetve szakmai kérdésessége. • Kommunikációs, múzeumpedagógiai és közönség- szolgálati elképzelések hiánya • Tisztázatlan tulajdoni viszonyok. 16 CSERI Miklós 2010-ben közölte az ICOM 24. kongresszusán módosított múzeumi definíciót. Ennek apró változtatása jelent meg a 2013-ban kiadott Etikai kódexben, mely a következőképpen hangzik: „A museum is a non-profit making permanent institution in the service of society and of its development, open to the public, which acquires, conserves, researches, communicates and exhibits, for purposes of study, education and enjoyment, the tangible and intangible evidence of people and their environment.” http://icom.museum/fileadmin/user_upload/pdf /Codes/code_ethics2013_eng.pdf Utolsó letöltés: 2014. november 10. 17 CSERI Miklós 2010. 94. 18 KOSA László 1998. 222-223. 19 „A táji csoport egy népen belül kialakult csoport, amelyet leginkább az jellemez, hogy tagjai egy földrajzilag meghatározott tájon vagy vidéken laknak. Az egyes kulturális jelenségek elterjedésének határai általában nem esnek egybe a táji határokkal. A közös történelmi múlt, a kisebb-nagyobb tájak erős jellege azonban meghatározóan és egységesítően hat a táj népességére és annak műveltségére is.” http://mek.oszk.hu/02100/021 15/html /5-298.html Utolsó letöltés: 2014. november 10. 254
