Bereczki Ibolya - Nagyné Batári Zsuzsanna - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 26. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2014)
KINDA ISTVÁN: Adatok a kézdiszentléleki kőfaragáshoz
Kinda István ADATOK A KÉZDISZENTLÉLEKI KŐFARAGÁSHOZ A Szabadtéri Néprajzi Múzeum megbízásából 2013- ban Kézdiszentléleken több kiszállás alatt összesen 10 napos terepmunkát végeztem a kőfaragás témakörében.1 A nemzedékek óta kőfaragással foglalkozó Bartalis család műhelyében a bányászattól a végtermékig filmen és fényképeken keresztül dokumentáltam egy aradi templom számára megrendelt gótikus ajtókeret elkészülését, s ezáltal az ősrégi mesterség 2 I. századi fogásait, szerszám- és eszközkészletét. Az alábbiakban a kéz- diszentléleki megfigyelésből származó leíró néprajzi adatokat a témával foglalkozó néprajzi szakirodalom és a háromszéki kőfaragás múltjának kontextusába ágyazva mutatom be. A mesterség múltja és jelene A kőfaragás mint falusi kismesterség a kézművesség, a háziipar és a népművészet határán mozgó hagyományos tevékenység. A mesterség körébe tartozik mindennemű olyan munkavégzés, amely a kő megmunkálására irányul, és amely során építkezéseknél használatos elemek, emlékjelek vagy használati tárgyak készülnek. Specialista művelője a kőfaragó, akit eredetileg kőművesnek neveztek, de később a fogalom a falrakó építőmesterek jelölésére szűkült.1 2 A középkori oklevelekben emlegetett kővágó pedig kőfejtőt, kőbányászt jelölt, aki előkészítette a kőfaragó számára a szükséges kőtömböket, de gyakran mindkét tevékenységet ugyanaz a személy végezte. A kővágó és a kőfaragó kifejezések egyben megjelölték a két különálló munkafázist, a kő kitermelését és megmunkálását, azaz minőségileg is elkülönítették a durvább és a finomabb, művészi munkát.3 A Kárpát-medencében az üledékes (homokkő, mészkő), a vulkáni eredetű (andezit, bazalt) és az átalakult (márvány) kőzetek kitermelését és felhasználását egyaránt végezték. A népi kőfaragók főként gyakorlati szakI. kép. A mester a kész templomajtókerettel (A tanulmányban közölt valamennyi kép KINDA István felvétele) 1. A kutatást a K105556 számú OTKA-program támogatta. 2. FILEP Antal 1980. 296-298. 3. JUHÁSZ Antal 1991.630. 209