Bereczki Ibolya - Nagyné Batári Zsuzsanna - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 26. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2014)
PETI LEHEL: Gazdasági stratégiák és társadalmi viszonyok a Kis-Küküllő vidékén
a néhány ár, vagy akár I ha körüli új telepítések (főként a fiatalabb gazdák körében), amelyek a régióra jellemző fajták mellett új fajtákat, például vörös fajtákat is tartalmaznak. A vörös fajták a régióban való meghonosításának nagyüzemi mintái is vannak. Egy külföldi beruházó a Kis-Küküllő középső folyása mentén lévő Felsőkápolna határában nagyüzemi borászatot rendezett be, amelynek keretében több hektár vörös fajtát telepített. Bár a köztudatban az él, hogy a Mezőgazdasági Minisztérium szabályozása szerint a térségbe csak fehér fajták telepítése engedélyezett üzemi méretekben (10 ár alatt nem szükséges minisztériumi engedély a szőlőtelepítéshez), Gálfal- ván egy külföldi vállalkozó 100 ha szőlőt telepített, amelynek jelentős részét vörös fajták képezik. Az új telepítésű szőlősök termését ma már működő borászat keretében értékesíti, további 100 ha telepítése pedig folyamatban van, tervei szerint pezsgőgyártásra fog specializálódni. A szőlőtermesztés és borkészítés kultúrájának fellendülését jelzi, hogy az Erdélyben létrejött négy borlovagrend közül kettő a Kis-Küküllő mentén alakult39, a 2008- ban létrejött dicsőszentmártoni Szent Márton Borlovagrend vagy a 2009-ben létrehozott balavásári Kis-Kükül- lő-Tárnave-Kokeltal Borlovagrend. A Kis-Küküllő menti bortáj szőlőtermesztő hagyományaira és borkultúrájára építő borlovagrendek elsősorban a Kis-Küküllő alsó és középső folyása mentén fekvő falvak önszerveződésének eredményeképpen jöttek létre. A völgyben működő, kizárólag etnikai alapon szerveződő két borlovagrend tevékenységét működési alapszabályzat rögzíti, amely első helyen szerepelteti a gazdák szőlő- és bortermelő tevékenységének felkarolását, összefogását, bemutatkozási lehetőségek megszervezését, a kulturális örökségvédelmet. Működési alapszabályzatában szerepel emellett a borkultúrával kapcsolatos tudományos kutatás elősegítése, a borkultúrával kapcsolatos ismeretterjesztés, kapcsolattartás európai, illetve magyarországi borlovagrendekkel, de a környezetvédelem, a sportrendezvények támogatása és a szociális tevékenység is. A két Kis-Küküllő menti borlovagrend az 1990-es évek végén civil szervezeti formát nyert kezdeményezésekből indult ki, amelynek során elsődlegesen márkavédelmi célból a cégbíróságon bejegyezték a Kis-Küküllő menti Szőlészeti Társaságot. A Kis-Küküllő menti Szőlészeti Társaság az 1990-es évek közepétől számos regionális borversenyt szervezett, amelyek igen fontos szerepet játszottak a térség kistermelőinek a minőségi borkészítésre való ránevelésében, illetve a borkészítés szimbolikus felértékelésében, magyarországi borászok és szőlészeti szakemberekkel való informális kapcsolatok kialakításában (bővebben lásd: PETI Lehel 2012). A rendszerváltást követően a zsidvei állami gazdaság által létrehozott KFT-ben egy zsidvei nagyvállalkozó lett a főrészvényes. Az állami vagyonkezelő (Agentia Do- meniilor de Stat - ADC) kisebbségi részvénytulajdonával (kb. 1200 ha szőlős), valamint saját (kb. 1000 ha) tele39 A másik kettő Nagykárolyban és Nagyenyeden működik. pítésű ültetvényeivel ma kb. 2200 ha szőlős fölött rendelkező román üzletember mára Románia bőriparának egyik legjelentősebb vállalkozását működteti Zsidvén és környékén. Az 1989-es romániai rendszerváltást követően az ipari centrumok gyárainak bezárását követően fellépő munkanélküliség következtében e vidék lakosságának jelentős része, jobbára kényszerstratégiaként, mezőgazdasági termelésbe és állattartásba fogott. A mezőgazdasági termelés és állattartás az 1990-es évek közepére (a szocializmus idején alapított utolsókként felszámolt gyárak dolgozóinak elbocsátási éve) e térséget is sújtó nagymértékű munkanélküliség idején fő jövedelemforrásnak számított. A mezőgazdasági termelés jobbára kisüzemi, családi gazdaságok keretében zajlik, többnyire differenciált (nem specializált) stratégiák keretében. Néhány településen, különösképpen a folyó alsó folyása mentén (például Adámoson, Dombón) társas gazdaságok keretében zajlik mezőgazdasági termelés. A 2000-es évektől kezdődően a mezőgazdasági termelés korábbi jelentőségének fokozatos csökkenése figyelhető meg. A 2000-es é- vektől e vidék fiatal (főként férfi) lakossága egyre inkább a stabilabb jövedelemforrást jelentő városi munkahelyek fele orientálódott, ahol leggyakrabban vagyonőrként, benzinkutasként, kőművesként, szobafestőként, autószerelőként, különböző technikai képesítést igénylő szerelőkként vagy transznacionális olajfúró cégek munkásaikként alkalmaztákőket. A Marosvásárhely-Segesvár gyorsforgalmi út felújítása során (2000-es évek eleje-közepe) egy Balavásáron alapított vállalkozás 100-nál is több embert foglalkoztatott a környékbeli falvak lakói közül. A mezőgazdasági termelés a Kis-Küküllő vidéki falusi lakosság többsége számára mára egyre inkább a pluriak- tív gazdasági stratégiák körébe tartozik, amelynek lényege, hogy az önellátó élelmiszertermelésre való törekvés költségleszorító stratégiája mellett családonként legalább egy stabil jövedelemforrást jelentő, főként városi munkahelyet tartsanak fenn. A szocializmus idején - szövetkezeti keretben - néhány embert foglalkoztató pékségek működtek e régióban. A rendszerváltást követően a mikrorégióban hasonló keretek között működő más pékségektől eltérően, amelyeket a falusiak széthordták, egy település, Egrestő pékségét sikeresen privatizálták. Ezt követően a pékség rohamos fejlődésnek indult. Infrastruktúrájának nagymértékű modernizálásával, a termelés volumenének rohamos megnövelésével a cégnek minden téren új munkaerőre volt szüksége. 2008-ban a pékségben egy országos jelentőségű cégcsoport szerzett többségi tulajdonrészt, amely alapvetően változtatta meg a periférikus elhelyezkedésű település lakóinak életét. A cég vezetőjének közlése szerint a cég (ELDI-BOROMIR) jelenleg közel 300 embernek biztosít munkahelyet. A pékség infrastruktúrájának nagy léptékű bővítésével egy korszerű, modern gyár jött létre a faluban. A pékség épületkomp193
