Bereczki Ibolya - Nagyné Batári Zsuzsanna - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 26. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2014)
PETI LEHEL: Gazdasági stratégiák és társadalmi viszonyok a Kis-Küküllő vidékén
lexuma a falu takaros, időnként szászos építkezési jegyeket magukon viselő faluképébe egy modern „ipari falanszter” benyomását keltve illeszkedik. A pékség ilyen mértékű fejlődésével intenzív modernizációs változásokat hozott a vizsgált település lakóinak életében is, megváltoztatva a település képét is. A faluba vezető utat leaszfaltozták, a forgalom jelentősen megnövekedett, a falu végén lévő ipari létesítményhez/-ből 5-10 percenként érkeznek/távoznak teherautók, a környező falvakból és városokból idegen munkaerő ingázik rendszeresen a településre. Kulturális vonatkozások Bár a Kis-Küküllő völgyének épített öröksége kevéssé kutatott (lásd MAGYAR Zoltán 2011: 260), az itt lévő templomok művészettörténeti vonatkozásairól hírt ad a szakirodalom (lásd KÓSA László 1998: 320).40 Még kevésbé kutatónak a szász falvak templomai, amelyek nagy része mára az omlásveszély küszöbén áll (például a jöve- dicsi templom). A kivételek közé tartozik a kundi templom, amely mivel az erősödő szász turizmus érdeklődésére tart számot, viszonylag jó állapotban megőrződött, vagy a fületelki templom, ahol jelenleg állagmegőrzési munkálatok zajlanak. A következőkben a Kis-Küküllő vidéki nemesi ingatlanok rendszerváltás utáni helyzetét vázolom fel röviden. A Kis-Küküllő vidéki kúriákról, udvarházakról, kastélyokról való információimat a Castellum Alapítvány alelnöké- től, gróf Orbók Ferenctől szereztem.41 A vidék társadalmi rétegződését illetően KOS Károly megállapítja, hogy „A Kis-Küküllő vidékének egykori jobbágyparasztsága, valamint a falvakban lakó udvarházas nemesség és a környékbeli városok polgársága között helyezkedtek el a falusi kisnemesek és egytelkes (»hétszil- vafás«42) nemesek, a kelet felől szomszédos falvak szabad székely lakói, és a vásároshelyek félszabad kézműves rétegei” (KOS Károly 1978: 11). A nagy számú és rétegzett nemesi társadalom révén, amelyek között a kurtanemesek, a kisnemesek, a középbirtoké nemesek és a főnemesek egyaránt jelen voltak (lásd KOS Károly 1964: 283) a Kis-Küküllő vidéki településeken nagy számban fordulnak elő a kastélyok, nemesi udvarházak, kisnemesi kúriák (lásd KÓSA László 1998: 320). KISS Réka szerint a vidék nemességének nagy része egy-két jobbágycsaláddal gazdálkodó kisnemes, valamint egyházi nemes (KISS Réka 2011: 50). A Kis-Küküllő menti nemesség épített öröksége a szocializmus idején súlyos károkat szenvedett, vagy megsemmisült (például a magyarsárosi kúria). A kommunista vezetés általában szimbolikusan leértékelt célokra használta ezeket: raktárokként, a szőlészeti állomások vegyszertárolóiként (péládul a héderfáji Zichy udvarház), kollektív irodákként, munkásszállókként, jobb esetben különböző intézmények (iskola, óvoda, kultúrház, kocsma, mint az abosfalvi Apor kúriában43) működtek bennük.44 Több nemesi épület az 1989 környékén szenvedett súlyos károkat azt követően, hogy a gazdátlanná váló épületeket a falvak lakói építőanyag pótlóként használtak fel egy-egy disznóól, sütőkemence stb. felépítéséhez. Joggal írta KÓSA László 1998-ban megjelent könyvében, hogy a Kis-Kü- küllő vidéke „korszakunk elején (...) a pusztuló régi udvarházak hazája” (KÓSA László 1998: 320). A Kis-Küküllő vidéki nemesi udvarházak, kastélyok helyzete mára csak némileg vált rendezettebbé, összeomlás határán álló, bizonytalan sorsú épületek máig akadnak.45 Az épületek kb. felét a törvény által megengedett 50 ha szántóval és 50 ha erdővel a korábbi tulajdonosok leszármazottai visszaigényelték.46 A nemesi ingatlanok jelentős része rendeltetés nélkül, üresen áll, tulajdonosaiknak legtöbbször nincs pénzük az állagmegőrzésre vagy felújításra. A nemesi épített örökség másik részét eladták új tulajdonosaik, különböző vállalkozások (a dicsőszentmártoni Gyárfás kúria épületében bank kapott helyet) működnek bennük vagy magánlakásokként használják őket. Arra is van példa, hogy visszaigényelt nemesi igatlanra vonatkozó bírósági ítéletet még nem hajtottak végre, például a dicsőszentmártoni 40 A vidék művészettörténeti vonatkozásaihoz az említett szerzők által hivatkozott irodalom mellett lásd a KOS Károly által felsorolt irodalmat (KÓS Károly 1964), a Kis-Küküllő vidéki magyar népművészet szerzői (Dr. KÓS Károly-SZENTIMREI Judit-NAGYJenő 1978) és MAGYAR Zoltán (MAGYAR Zoltán 2002) által összefoglalt irodalmat, különös tekintettel TOMBOR Ilona és KELEMEN Lajos munkáira. 41 Interjú: 2013. augusztus 8. A nemesi ingatlanokkal kapcsolatos, más forrásból származó információkat külön jelölöm. A Castellum Alapítvány, a honlapjukon lévő ismertetőjük szerint az erdélyi nemesi családok érdekvédelmi és kulturális szervezete, amelynek fő célja a nemesi kultúra értékeinek továbbéltetése és a nemesi ingatlanok visszaszerzési törekvéseinek támogatása. Saját megfogalmazásukban: „Fő célunk e társadalmi rétegben lévő értékek felszínre hozása és cselekvővé tétele, szellemi kincsek megőrzése, gondozása, gazdasági ingatlanjaink törvényes keretek közti visszaszerzése és azok saját és közösségünk szolgálatába állítása." Elérhetőség: http://www.nobilitas.hu/bemutatkounk_5_l I .html Hozzáfé-rés dátuma: 2013. augusztus 18. 42 Az idézőjel is tőle - PL. 43 Ahogy arról a Kastély Erdélyben című Facebook-oldalt működtető csoport néhány szóban hírt ad. Elérhetőség: https://www.facebook.com /photo.php?fbid=534082846654807&set=a.243038569092571.59485.13 I 379210258508&type= I &permPage= I Hozzáférés dátuma: 2013. augusztus 17. 44 A Bethlenszentmiklósi Bethlen kastélyról, amelyet a szakirodalom Erdély egyik legszebb reneszánsz kastélyának tart (lásd MAGYAR Zoltán 2011: 260), a Kastély Erdélyben című Facebook-oldalt működtető csoport a következőket írja: „Az elmúlt 50 évben a kastély, kronológia sorrendbe rendezve a következő funkciókat töltötte be: óvoda, börtön, kantin, húsfeldolgozó üzem valamint pezsgőérlelési részleg." Elérhetőség: https:// www.facebook.com/photo.php?fbid=539949442734814&set=a.243038569092571.59485.131379210258508&type= I&perm Page= I Hozzáférés dátuma: 2013. augusztus 17. 45 Például a Nagykendi Somsics kastély. Lásd: Kastély Erdélyben Facebook-csoport híradását. Elérhetőség: https://www.facebook.com/photo.php ?fbid=4708354863 12877&set=a.243038569092571.59485.13 1379210258508&type= I &permPage= I Hozzáférés dátuma: 2013. augusztus 17. 46 A nemesi vagyonok visszaszolgáltatásával kapcsolatos törvényt többször módosították. 2007-ben volt olyan módosítás is, amely kb. másfél hónapig volt érvényben, és amely 50 ha legelő visszaigénylését is lehetővé tette. 194
