Bereczki Ibolya - Nagyné Batári Zsuzsanna - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 26. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2014)
PETI LEHEL: Gazdasági stratégiák és társadalmi viszonyok a Kis-Küküllő vidékén
domboldalakat viszont juhlegelőként használják. A táj arculatát meghatározzák a szemtávolságon belül lévő, kék-fehér színre festett gázkutak, a kitermelést irányító „kompresz- szorközpont” kilométerekre elhallatszó munkazaja. A kitermelést végző állami mamutvállalat, a ROMGAZ több munkaegységet működtet a területen. A határban felállított különböző ellenőrző, megfigyelő irodái vannak. A gáz- kitermelés központi munkaegysége a gázsűrítő állomás vagy „kompresszorközpont", nagy kiterjedésű, üzemszerű, zárt építmény, ahol a gázmezőn kitermelt földgáz ösz- szegyűjtése, finomítása és a medgyesi országos feldolgozó központba való csatornázása történik. Egy gazdasági elemzésekre szakosodott román médiaorgánum szerint, a ROMGAZ, amelynek többségi részvénytulajdonosa a gazdasági minisztérium, 2012-ben 1,244 milliárd lejes profitra tett szert, előkelő helyet foglalva el a profitot termelő, állami érdekeltségű mamutvállalatok között.32 A gázvállalatnál lévő munkahelyeknek a rendszerváltást követően is meghatározó fontosságúak maradtak a környező települések (főként Fületelke, Egrestő, Szénaverős, Gó- gánváralja stb.) lakóinak megélhetési stratégiái között. A többi állami munkahellyel ellentétben, amelyek a rendszerváltással, vagy az azt követő néhány évben megszűntek (a legtöbb gyárat 1995-ig bezártak a környező városokban) a gázvállalatnál lévő munkahelyek változatlanul megmaradtak. Az itt dolgozó kb. 45-50 személy továbbra is a helyi társadalom legjobban kereső csoportját alkotja. 2007-2008-ban a gázkitermelő üzemben jelentős modernizációs fejlesztéseket hajtottak végre33 34, amely a gázmező további hosszú távú kitermelésének lehetősége mellett szól, a helyi közösségek itt dolgozó tagjai szempontjából pedig hosszútávú, stabil munkalehetőséget jelent. Az 1960-as évek végéig a folyó bal partján lévő szász falvak összefüggő, nagy kiterjedésű szőlőseit az állami gazdaságok, az ún. GOSTAT3,,-ok, valamint a kollektív gazdaságok kisebb méretű szőlészetei művelték. Az állami gazdaságok nagyobb kiterjedésű területeken gazdálkodtak (főként az államosított nemesi és egyházi birtokokon, valamint a szászoktól elkobzott területeken). Míg a kollektív gazdaságok35 esetében a faluközösségnek volt némi autonómiája (például a közvetlenül választott kollektívelnökök révén), az állami gazdaságokat gazdasági szakemberek vezették és a kollektív gazdaságoknál lényegesen jobb forrásokkal rendelkeztek. Ez az egyenlőtlenségi viszony létezett a több település kollektív gazdaságával szoros együttműködésben létező szőlészetetek viszonylatában is.36 Az 1960-as évek közepétől az 1980-es évek elejéig az állami gazdaságok felszámolták a szászok szőlőseit, helyükre a déli fekvésű nagy kiterjedésű domboldalakra kordonműveléses szőlősöket telepítettek.37 Az 1980-as évek elejéig e történelmi jelentőségű borvidéken a Kis-Küküllő felső folyása mentén elhelyezkedő Kelementelkétől Balavásárig húzódó települések határába tervszerű telepítés keretében kb. 6000 ha szőlős terület beültetésére került sor. A telepített fajták között a leggyakoribb a főként az e vidékről származó királyleányka, olaszrizling, tramini, fehérleányka, szürkebarát, sauvig- non, muskotály, nightburger stb., kizárólag fehér fajták tehát. Az extenzív szőlőművelés a kollektív gazdaságok keretében működő szőlészetek, valamint állami gazdaságok, (GOSTAT) feladatkörébe tartozott. Az állami gazdaságok fejlettebb infrastruktúrával, jobb forrásellátással rendelkeztek, és a kollektív gazdaságok kisebb méretű szőlészeteihez képest. Az állami gazdaságok valamint a kisebb kollektív-szőlészetek egyaránt szőlőművelésre specializált külön gépparkkal is rendelkeztek az összefüggő, több száz hektáros parcellákon időnként helikopterekkel végezték a permetezést. Közvetlenül a mezőgazdasági minisztérium hatáskörébe tartoztak az ún. kísérleti állomások, amelyek szintén rendelkeztek saját ültetvényekkel. Ilyen kísérleti állomás a szocializmus idején Zsidvén működött. A Kis-Küküllő mentén termesztett szőlő egy részét a Zsidvén működő borüzemben (Vinalcool) palackozták, más részét a regáti borok savtartalmának javítására használták fel.38 A rendszerváltást követően a földprivatizációs törvény értelmében a szőlősök magántulajdonba kerültek. Néhány év művelés után, az öregedő ültetvényeket a legtöbb helyen felszámolták (helyi szóhasználattal „kidobták”). A 2000-es évek végére a szocializmus idején telepített 6000 ha szőlősből 1600 ha létezik még, amelyből 1200 ha a zsidvei állami gazdaság tulajdonát képezte, további kb. 400 ha pedig a térség összes településén, az egykori összefüggő szőlősök utolsó maradványaként található meg. Ugyanebben az időszakban az állami gazdaságok ellenőrzése alatt több száz ha gyümölcsöst is telepítettek, főként a folyó bal oldalán fekvő falvak határába. A szőlőültetvények felszámolása ellenére a völgyben kialakult egy olyan szőlősgazda öntudattal rendelkező réteg, akik megélhetésének fontos forrását képezi a szőlő- termesztés és borászat. A szőlőtermesztő hagyományokkal rendelkező települések mindenikén van kb. 2-5 gazda, amelyek főként a szocializmus idején telepített, kordonműveléses szőlősök maradványain, kb. I -3 ha-on termesztenek szőlőt. Ezek a gazdák a szocializmusbeli telepítések egy részét felújították, de mára már nem ritkák 32 Romgaz a raportat un profit net de peste 1,24 miliarde lei, ín 2012, ín cre§tere cu 20%. Capital, 2013. június 6. Elérhetőség: http://www.capi- tal.ro/detalii-articole/stiri/romgaz-a-raportat-un-profit-net-de-peste-124-miliarde-lei-in-20 i 2-in-crestere-cu-20-182944.html Hozzáférés dátuma: 2013. június IS. 33 Lásd Alexandru Púi SEBASTIAN 2010: 146, valamint a fületelki gázmező történetét ismertető, korábban hivatkozott internetes forrásokat. 34 Az állami gazdaságok a köztudatban való megnevezése GOSTAT (Gospodärie Agricolä de Stat) vagy I.A.S. (Intreprinderea Agricolä de Stat). A szocializmusbeli vidéken működő agrárjellegű intézmények magyar elnevezéséhez lásd még: VAJDA 2013: 30, KISS 2007. 35 A kollektív gazdaságok ugyancsak központi bürokráciához tartoztak (ún. CUASC-ok), amelyek a emgyei pártvezetés ellenőrzése alatt álltak. 36 Ezek specializált gépparkkal is rendelkeztek. 37 Fületelkére például 1967-ban 120 ha szőlőt telepítettek. Köble Irma, a fületelki állami gazdaság (GOSTAT) egykori almérnökének közlése, 2013. 38 Több, a vidékről származó agrárszakember (agrármérnökök, egykori Gostat-igazgató) egybehangzó közlése nyomán. 192
