Bereczki Ibolya - Nagyné Batári Zsuzsanna - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 26. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2014)
PETI LEHEL: Gazdasági stratégiák és társadalmi viszonyok a Kis-Küküllő vidékén
Abszolút szám % Ortodox 58323 62.10 Római katolikus 2495 2.65 Református 13894 14.79 Görög katolikus 4924 5.24 Unitárius 3187 3.39 Szekták 5227 5.56 Minden más 5794 6.16 Összesen 939/4 Községsoros felekezeti összetétel (201 l-es Hivatalos Népszámlálás) Római katolikus 2,65% tétel vizsgálatánál felvázolt okok miatt. Ezen adatok szerint a vizsgált térségben 2002-ben 56 településen az ortodox, l-ben a görög katolikus, 14-ben a református, 3- ban az unitárius, I -ben pedig a római katolikus felekezet alkotott meghatározó többséget a vizsgált térségben.26 Azok a többségében magyar falvak, ahol a református felekezet 50% fölötti arányt testesít meg, a következők: Kend, Csávás, Magyarpéterfalva, Héderfája, Balavásár, Mike- falva, Gógánváralja, Harangláb, Dányán, Vámosgálfalva, Küküllőszéplak, Boldogfalva, Küküllőpócsfalva, Magyar- királyfalva és Kóródszentmárton. A három legjelentősebb, 50% fölötti unitárius közösséggel rendelkező Kis-Kükül- lő menti település: Pipe, Magyarsáros és Küküllődombó, további jelentősebb (20% fölötti) unitárius lakossággal Betlenszentmiklós és Désfalva rendelkezett 2002-ben. A legjelentősebb (20 és megközelítőleg 30% közötti) római katolikus közösségek Abosfalván, Tűrön és Egrestőn vannak a 2002-es népszámlálás szerint. A különféle új vallási közösségekhez (szektákhoz) tartozók száma egyetlen településen sem haladta meg a 21%-ot, de I és 20.75% közötti arányban 41 Kis-Kükül- lő menti településen is jelen voltak. Míg 2002-ben a különféle új vallási közösségekhez összesen 3904 fő tartozott, a 201 I -es népszámlálás 1323 személlyel több, az említett közösségekhez tartozó személyt regisztrált (főként pünkösdistákat, hetednapot ünneplő adventista felekezet- hez tartozókat és baptistákat, összesen 5227 személyt). E multikulturális és multikonfesszionális régió egyik települése, Szőkefalva egy vak cigányasszony látomásai nyomán egy országos jelentőségű zarándokhellyé vált, amely a népi vallásosság széles tárházának is teret engedett (lásd 0-24% 24,01-49% 49,01-100% ortodox 12 15 56 görög katolikus 81 1 1 református 62 7 14 unitárius 79 1 3 római katolikus 80 2 1 szekták 83 0 0 Települések száma a felekezeti arányok szerint (2002-es népszámlálás) LŐRINCZI Kinga Mária 2003, PÓCS Éva 2008, GYŐRFY Eszter 2009, PETI Lehel 2012a, PETI Lehel 2012b). A kegyhely egyházi kisajátításában, majd fokozatos kiépítésében az interetnikus megbékélés ideológiája játszotta a központi szerepet, amelyben olyan fontos, a tárgyalt vidéket is emocionálisan leterhelő közelmúltbeli eseményekre is hivatkozás történt, mint az 1990 márciusának marosvásárhelyi véres eseményei (lásd PETI Lehel 2012b: 61-62 ). Politikai erőviszonyok A 2012-es romániai önkormányzati választások eredményei nagyjából leképezték a román és magyar etnikum községszintű erőviszonyait. A cigány lakosság szavazata a román és magyar jelöltek között oszlott meg a polgármesterjelöltek esetében. A térség etnikai összetételét a 201 I -es népszámlálás alapján vizsgálva az láthattuk, hogy négy olyan község van, amelyben a magyarság aránya meghaladja az 50%-ot, ehhez képest a magyar közösség politikai képviselete, az RMDSZ egy olyan községben is megnyerte a választást, ahol a magyarság községszintű aránya 50% alatti volt. A többi községben a legtöbb polgár- mester a Demokrata Párt (PDL) színeiben jutott mandátumhoz, amelyet a Szocioliberális Unió pártkoalíció követett. A polgármesterek politikai hovatartozásáról lásd a következő térképet. Az említett helyhatósági választásokon a községszintű román-magyar etnikai arányokat tükrözve alakult a helyi tanácsok politikai összetétele is. A magyarok szavazatai a 2012-es romániai politikai palettán létező magyar pártok közül a legtöbb tanácsos (53) az RMDSZ színeiben jutott mandátumhoz, a Magyar Polgári Párt (MPP) 5 tanácsost, míg az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) 4 tanácsost juttatott mandátumhoz a 201 2-es választásokat követően. A cigányok érdekvédelmi szervezetei a cigány lakosság a térségben való etnikai arányai ellenére csupán négy községben szereztek tanácsosi mandátumot, amely arra utal, hogy ahogy a polgármesterjelöltek esetében kizárólagosan, a tanácsos jelöltek esetében pedig nagyrészt a cigány lakosság szavazatai a román és magyar jelöltek között oszlottak meg. 26 Az egyetlen település Szentdemeter, ahol a római katolikus felekezet 49% fölötti arányt testesített meg, amely települést lényegében csak a Kis-Küküllő menti községközponthoz való adminisztratív kötődése miatt vontam be a vizsgálatba, ahogy arra az előzőekben már kitértem. A hasonló okok miatt másik két „problémás” település (Tűr és Monora) esetében az ortodox felekezet volt jelen abszolút többségben. 189
