Bereczki Ibolya - Nagyné Batári Zsuzsanna - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 26. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2014)
PETI LEHEL: Gazdasági stratégiák és társadalmi viszonyok a Kis-Küküllő vidékén
V////Á USL A polgármesterek politikai hovatartozása a Kis-Küküllő vidéki községekben a 2012-es önkormányzati választásokat követően Gazdasági helyzet A szakirodalom e tájegység fontos ismérvének tartja a városok valós központtá emelkedésének történeti hiányát, a vidék jelentősebb vásáros helyei ellenére is (lásd KÓS Károly 1978: 5, MAGYAR Zoltán 2011: 257). Bár központi fekvésénél fogva Dicsőszentmárton a völgy központjává való emelkedésének 19. századi előzményei is vannak (vö. MAGYAR Zoltán 2011: 257), gazdasági központtá a város e vidék számára valójában a szocializmus idején vált. A szocialista iparosítás során, amely a vegyipari kombinát, az üveggyár, a fafeldolgozó üzem (Grivifa), téglagyár megépítésével a kollektivizálást követően a mező- gazdaságból kiáramló rurális lakosság számára biztosított nagy számban munkahelyeket, Dicsőszentmárton a Kis- Küküllő völgyében fekvő falvak némileg „mesterséges” központjává vált. A város szocializmuskori központ-szerepe mára jelentősen elhalványodott az 1990-es évek közepére kevés kivételtől eltekintve megszűnő ipari munkahelyek következtében. A város jelenleg nagy mértékű munkanélküliséggel küzd. Jelentősen megnőtt ugyanakkor az inaktív nyugdíjasok aránya, valamint a szociálisan többszörösen hátrányos helyzetű cigány lakosság száma. Jelenleg a többnyire vegetálásra berendezkedett kisvárosban néhány új jelentősebb vállalkozói kezdeményezést is meg lehet ugyanakkor figyelni. Az egykori üveggyár két felújított részlege (dekoratív ablaküvegek, üvegvatta gyártása) is piacképes termékekkel van jelen az országos piacon, az egykori Vegyipari kombinát egyik részlegén fémszerkezetgyártás indult meg, egy kommunikáció infrastruktúra-építéssel sikeressé váló cég (Electroserv) különösen látványos sikeres piaci kiugrást valósított meg az elmúlt néhány évben, egy másik cég pedig ventillátorok gyártására szakosodva nagy számú (kb. 170) munkahelyet teremtett. Balázsfalván a nemrég elköltöztetett sörgyár (Ber- genbier) okozta gazdasági sokk után egy transznacionális cég, a Bosch létesített új gyártóegységet. A völgyben történetileg kiemelt jelentősége van a szőlőtermesztésnek és a mezőgazdaságnak. KISS Réka történeti elemzésében 17-18. századi egyházi forrásokban mutatta ki a szőlőtermesztés jelenlétének fontosságát, megállapítva, hogy a szőlőtermesztés a parasztság esetében vagyondifferenciáló tényező is volt (a telek és az állatállomány mellett) (lásd KISS Réka 2011: 55). A szerző ugyanakkor rámutat arra, hogy a vidék fejlett borkultúrája folytán elismert borvidéknek számított: „Küküllő vidéke, amint arra az összeírások is gyakorta utaltak, elsősorban a borairól volt nevezetes, amelyek a korban olyannyira 190
